A TASZ jelentése a "Zsanett-ügy" kezeléséről

A Magyar Narancs egyik eheti szerk. cikke a Társaság a Szabadjogokért által felkért független szakértői bizottság jelentéséről szól. A jelentés pedig a Zsanett-ügy körüli sok-sok szabálytalanságról, amelyet az igazságszolgáltatásra hivatott hatóságok elkövettek. (A jelentésről a TASZ honlapján itt lehet olvasni; és itt van a teljes dokumentum.) A szerkesztőségi cikk szerint megpróbálták a jelentés olvasása közben bejelölgetni a leginkább vérlázító szabálytalanságokat és mulasztásokat, de hamarosan minden lapja sárga és rózsaszín lett. Az ügy hatósági kezelésének megismerése valóban oda vezet, ahová a nők elleni erőszak minden formája kezelésének megismerése -- hogy a betekintő láthatja, mennyire nem működik az igazságszolgáltatás ezen a területen.

A "16 akciónap a nők elleni erőszak ellen" keretében lesz egy beszélgetés erről, december 8-án délután 5-től. A részvételre e-mailben jelentkezni kell, a beszélgetésben résztvevőkről és a jelentkezésről információ itt található.

Ez Magyarország

Egy barátom pár hete kapott egy kör-emailt egy volt munkatársától, aki rajta hagyta a levelezőlistáján. Az állt benne, "Ez Magyarország" címszó alatt, hogy a "magyarok" itten keményen dolgoznak és betartják a törvényeket (bizony, hja, hja), míg a cigányok bezzeg nem teszik egyiket sem, de rájuk nem is vonatkoznak a törvények, bla, bla, bla. Rasszista duma.

Hm. Tegnap olvastam egy cikket arról, hogy két roma fiatalembert rablás miatt börtönbüntetésre ítéltek. Az (elvileg) elrabolt összeg 114ezer Ft volt, az ítélet meg első fokon 4 év börtön, és ebből az elítéltek le is ültek már mintegy másfél évet. Ez így sima ügy lenne, csakhogy a másodfokon eljáró bíróság ítéletéből az derül ki, hogy az ítélet nemhogy gyenge lábakon áll, de egyenesen nincs is neki lába. A két elítélt fiatalember alibije stabil volt (többen tanúsították, merre jártak és mit csináltak az adott időben), a kirabolt pár vallomásai számos helyen egymásnak és önmaguknak is ellentmondtak, a "felismerés" pedig fényképek alapján zajlott. És ennek alapján kirótták rájuk a 4 évet. És ültek is másfelet, mielőtt most felmentették volna őket.

Egy sokat idézett tétel szerint a bíróságok működési elve és gyakorlata (helyesen) arról szól, hogy ha valaki ellen nincs elegendő, az elmarasztaló ítéletet megalapozó bizonyíték, akkor az illetőt nem szabad elítélni. Még akkor sem, ha a bíró amúgy azt gondolja, hogy a vádlott valóban elkövette, amivel vádolják. Azt mondja ugyanis ez az alapelv, hogy inkább fusson valaki, aki bűnös ugyan, de nincs ellene bizonyíték, mint hogy ártatlanok kerüljenek börtönbe -- mert az káros az egész társadalomra nézve.

Ahogy a rasszizmus is. Körlevélterjesztők, ez Magyarország.

Két másik cikk az ügyről:
1
2

***

Most azon felül, hogy mennyire rasszista ez a fenti ítélet, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság miért ítél el kéz a kézben összefogódzkodva két roma fiatalembert rablásért évekre bizonyítékok nélkül, még valami az eszembe jutott arról, hogy mikor is szokták a fenti alapelvet nagyon-nagyon hangsúlyozni a hatóságok: nemi erőszak esetén. Már többször ideidéztem az Amnesty International tavaly megjelent jelentését, de ezt kell tennem most is. Rendőrökkel készített interjúk és periratok tanulmányozása alapján az AI arra jutott, hogy ha egy nő ez-Magyarországon feljelentést tesz, hogy őt megerőszakolták, akkor nagyon gyakran hiába a sok-sok bizonyíték (az orvosi látleletek -- nőgyógyászati vizsgálat, esetleg külső sérülések -- mégiscsak hitelesebbnek tűnnek, mint egy rablás utáni bejelentés valami eltűnt pénzösszegről), a rendőrök, ügyészek és bírák kéz a kézben mondják azt, hogy ez mind nem elég, nem biztos, hogy erőszak volt, nem biztos, hogy az elkövető követte el, és nem biztos, hogy megbüntetendő, de ha az, akkor is annyi a "mentő körülmény" (mondjuk a bűntett óra eltelt sok idő, amit a hatóságok lassúsága okozott), hogy a büntetés kevesebb lesz, mint két év, sőt, akár kevesebb, mint egy év, az is felfüggesztve.

114ezer Ft elrablása viszont 4 év letöltendő börtönbüntetést jelent. Még akkor is, ha nagyon nincs rá bizonyíték.

Hát ennyit még Magyarországról.

Megvagyunk

Azaz nagyobb sérülések nélkül túléltük a tegnapi LMBT felvonulást. Nagyon szubjektív beszámoló:

Jó volt, hogy

1. sok új ember is eljött.
2. jöttek olyan 'régi' felvonulók, akik már évek óta inkább aludtak, vagy leugrottak a Balatonra a felvonulás helyett, de most megint összekapták magukat.
3. a tavalyinál sokkal rendesebben dolgozott a rendőrség (biztos, hogy nem tökéletesen, de össze se lehetett vetni a tavalyi kelletlenkedéssel).
4. valaki elhozta a szappanbuborék fújó fegyverét, remélem készültek képek, ahol együtt láthatóak az ún. 'ellentüntetők', a rohamrendőrök és a szappanbuborékok.
5. a felvonulókkal szolidaritást vállaló ellen-ellentüntetők, akik a hét elején kezdtek szerveződni, eredeti terveikkel ellentétben együtt vonultak velünk.
6. néhány helyen (Opera, Jókai tér) a tojásdobálók mögött, mellett integettek, mosolyogtak és örülni próbáltak néhányan - mint a régi szép időkben.
7. elég sokat nevettünk a körülöttünk lévőkkel.
   
8. amikor a kisföldalatti kijáratánál álló rohamrendőrnek azt mondtam "Köszönöm", biccentett és mosolygott.
   

Rossz volt, hogy

1. a felvonulás immáron csak 'komoly' politikai demonstráció, és nem buli: gyakorlatilag nem volt zene, nem voltak koncertek, nem lehetett táncolni, ételt, italt kapni, nehéz volt igazán jókedvűnek maradni.
2. nagyon sok tojást dobtak hozzánk, ami önmagában sem jó, de repültek üvegek és kockakövek is.
3. a 'hazát féltő és szerető' úri közönség szétkapta a Hősök terét: kitépett fémrudak, felszedett kövek, stb. Még hetekig fogunk botladozni, pompás.
   
4. néhány kocsma, étterem otthont adott a tojásdobáló bagázsnak: nekem az Oktogonon lévő TGI Friday's és a Benczúr utcai Benczúr Hotel étterme tűnt fel.

Az, hogy több a jó, mint a rossz, ne tévesszen meg senkit: nem volt jó felvonulni, csak nem volt olyan félelmetes, mint tavaly. Összességében szürreális és nyomasztó élmény volt, főleg, ha meggondolom, hogy elvileg mindez azért történt, mert néhány ember nem heteroszexuális...

Meggondolták magukat

Tegnap visszavonták korábbi, az LMBT felvonulást nem engedélyező határozatukat a BRFK illetékesei. Idemásolom a hírt, olyan szép a nyelvezet:

A Szivárvány Misszió Alapítvány képviselője 2008. június 9-én bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, miszerint a szervezet 2008. július 5-én 15 órától felvonulást kíván tartani Budapesten az V., Erzsébet térről indulva a József Attila utca - Andrássy út – Oktogon - Kodály körönd - Dózsa György út – Benczúr utca útvonalon a Felvonulási térig.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a rendezvény megtartását az 1989. évi III. törvény alapján megtiltotta tekintettel arra, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tiltó határozatát 2008. június 12-én visszavonta, tekintettel arra, hogy a gyülekezéshez való jog és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő társadalmi érdek biztosítása prioritást élvez.

A Szivárvány Misszió Alapítvánnyal ismételten megindult egyeztetések lehetőséget biztosítanak a közlekedés forgalomszervezéssel történő zavartalan biztosítására.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fővárosban zajló útépítési és felújítási munkálatok közlekedési nehézségeket okoznak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a bejelentések elbírálása során mérlegelni köteles ezen körülményeket, ezért kérjük, hogy a tervezett rendezvények helyszínének megválasztása során a bejelentő a megváltozott közlekedési helyzetet vegye figyelembe!

A Népszabadság írásából kiderült, hogy Lévai Katalin is támogatja a felvonulókat. Ami igazán rendes tőle, de ne feledjük, hogy tavaly csak néhány száz métert sétált velünk, mert haza kellett mennie vacsorát főzni... :)

Betiltotta az LMBT felvonulást a rendőrség

Itt olvasható az LMBT szervezetek sajtónyilatkozata a rendőrség felháborodást kiváltó tiltására:

"Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Budapest rendőrfőkapitánya nem engedélyezi a július 5-i Meleg Méltóság Menetet azzal az indokkal, hogy az akadályozza a forgalmat. A rendőrök korábban álló rendezvényt javasoltak a Felvonulási térre.

A menet a tervek szerint szombat délután fog végigvonulni az Andrássy úton, számos korábbi LMBT felvonulás és más felvonulások megszokott helyszínén. Álláspontunk és több éves tapasztalatunk szerint az út felét elfoglaló menet a szombati enyhe forgalomban nem okoz olyan mértékű fennakadást, ami betiltását indokolná. Így a rendőrség érvelése csupán ürügynek tűnik, hogy lengyel és orosz mintára ellehetetlenítse a felvonulást.

A rendőrség azon javaslata, hogy álló rendezvény legyen a belvárosból kieső területen valójában azt eredményezné, hogy a felvonulást elrejtené a nyilvánosság elől, lehetetlenné téve annak egyik célját, az LMBT emberek láthatóvá tételét.

Felszólítjuk Budapest rendőrfőkapitányát, hogy tartózkodjon a gyülekezési törvény önkényes értelmezésétől, amely korlátozza az LMBT emberek és a velük szolidáris tüntetők gyülekezési szabadságát, és vegye tudomásul a tüntetés ismételt bejelentését. Felszólítjuk a rendőrséget, hogy ne a menet betiltásával próbálja megakadályozni a tüntetés ellen várható szélsőjobboldali támadásokat, hanem végezze a munkáját, és védje meg a felvonulókat a várható támadásoktól."

Atlasz LMBT Sportegyesület
Dél-alföldi Meleg Baráti Kör
Együtt Egymásért Kelet-Magyarországon Egyesület
Flamingó Kör
Friss Gondolat Ifjúsági Egyesület
gay.hu szerkesztősége
Háttér Társaság a Melegekért
Labrisz Leszbikus Egyesület
Lambda Budapest Baráti Társaság
Mások szerkesztősége
Na végre! szerkesztősége
Patent Egyesület
pride.hu szerkesztősége
Szimpozion Egyesület
Szivárvány Misszió Alapítvány

Ha csatlakozni kívánsz a tiltakozáshoz, küldj te is tiltakozó emailt a rendőrségnek, itt vannak a részletek: http://www.egyenlojogokat.hu/tiltakozas

LMBT fesztivál 2008.

Biztos lesz majd még a fesztiválról szó, de addig is érdemes megnézni ezt a honlapot:
http://egyenlojogokat.hu
és csatlakozni a rendőri védelmet követelő petícióhoz:
http://www.gopetition.com/online/19811.html

IA olvasnivalók

Az Index beszámol a "Zsanett-ügyként" ismertté vált ügy néhány fejleményéről. (Részben annak kapcsán, hogy valakik figyelemfelhívó blogbejegyzést tettek közzé a nyomozás visszásságairól. További linkekkel.)

A múlt héten jelent meg a Washington Post külpolitikai oldalán, hogy Nagy-Britanniában és Walesben a rendőrségen bejelentett és feljegyzett nemierőszak-esetek mindössze 5,7%-a (!) zárul le azzal, hogy az elkövető büntetést kap. Az eseteknek pedig alig 10-15%-át jelentik be a rendőrségen, aminek egyik nyilvánvaló oka, hogy 20-ból 19 elkövető akkor is megússza büntetés nélkül, ha feljelentették.

***

A Népszabadság Vélemény oldalán Révész Sándor vitázik egy református lelkésszel. A református lelkész azt mondja, hogy azonos neműek ne házasodhassanak, bár a vita alapjában nem erről szól, hanem hogy hogy s mint demokratikus (vagy nem), ha az egyházak kifejtik homofób véleményüket. Ebbe én nem mennék bele, az egyházak véleménye érdekel (többé-kevésbé, mazochista perceimben persze), az, hogy mit körítenek hozzá a demokrácia lényegéről, történetesen nem. Viszont Révész Sándor válaszában van valami, amit ugyanolyan elutasítandónak tartok, mint az egyházak embereinek homofóbáját.

Íme ez a bekezdés:

A törvények ma sem tekintik a heteroszexuális és a homoszexuális kapcsolatot minden tekintetben egyenlőnek. A melegek házasságkötését a törvény (sajnos) ma még kizárja. Meleg párok gyereket sem fogadhatnak örökbe. Én ugyan arra hajlanék, hogy fogadhassanak, de elismerem, hogy ez már nem olyan kérdés, amelyben ki-ki szabadon követhetné a meggyőződését. Ez már pici, döntésképtelen polgártársakat is érint, akikért az állam felel. A törvényhozónak állást kell foglalnia: milyen súlyú hátrányt jelent - és mihez képest - az egynemű szülőpár? Ebben a vitában az egyházak már valóban joggal léphetnek föl a törvény befolyásolásának igényével (akárcsak a velük ellentétes álláspont képviselői), hiszen az örökbefogadott nem önkéntesen lenne meleg pár gyermeke. Mutatis mutandis az abortusz kérdése is hasonló.

Mhm. Szóval Révész támogatja az azonos neműek jogát a házassághoz, de racionálisként ismeri el a gyermekeket féltő homofób érvelést. Mert "az állam felel" egyes "pici, döntésképtelen polgártársakért", akik számára "hátrányt jelent" az egynemű szülőpár. Csak az a kérdés, hogy milyen súlyút.

Első kérdésem: jól értem, hogy arról van szó, hogy Révész sokakhoz hasonlóan leszűkítően
gondolkodik az örökbefogadásról, és csak azt érti alatta, amikor valakik állami gondozásban lévő gyereket fogadnak örökbe (vagyis olyan gyermeket, aki a pár egyik tagjának sem biológiai gyermeke)? Miközben a valóságban sok olyan egynemű pár van, amelyik neveli egyikük biológiai gyermekét, csakhogy a másik (nem biológiai) szülőnek nincsenek szülői jogai és kötelességei sem. Ami nem mellesleg sérti számos "pici polgártárs" jogát ahhoz, hogy mindkét szülője / gondviselője a jog szerint is az lehessen, ami, vagyis a törvény által elismert családban élhessen.

Második: tulajdonképpen mennyi értelme van annak az érvelésnek, hogy itten homofóbia van, tehát azonos nemű szülők gyerekének lenni rossz, tehát ne tegyük ezt a jog eszközeivel is lehetővé? Ez az érvelés egyrészt masszívan fenntartja a homofóbiát, amit állítása szerint Révész is problematikusnak lát; másrészt pedig még milyen fóbiák is vannak az országban, és milyen elutasítások? Kik határozzák meg, hogy mely csoportoknak "rossz", kiket utasít el "a többség", és akkor ők nevelhessenek-e gyereket? Majd az állam túlnyomórészt heteroszexuális, fehér, ép testű, legalább középosztálybeli férfi képviselői?

Na, a bennem élő pici polgártársnak biztosan nem tesz jót, ha felhúzom magam a(z elvileg jóindulatúnak szánt, ámde homofób) érvelésen,

ezért inkább arra gondolok, hogy tegnap, június 2-án volt a "Blogolj az LMBT családokért" nap, és ha le is maradtam a blogolásról, azért itt van sok-sok (angol nyelvű) link.

Kalifornia és a világ más pólusai

Kalifornia Legfelsőbb Bíróságának tegnap meghozott döntése szerint alkotmányellenes az a két törvény, amely a házasságot csak heteroszexuális pároknak teszi lehetővé -- vagyis az azonosnemű pároknak alkotmányos joga, hogy összeházasodhassanak. Hír a New York Times-ban. (A cikk baloldalán, a Multimedia felirat alatt képek láthatók a bíróság épülete előtt gyülekező ünneplőkről.) Úgy tűnik tehát, Kalifornia lehet a második állam (Massachusetts után) Amerikában, ahol az azonos nemű párok is házasodhatnak. A világ más országai közül pedig a Dél-Afrikai Köztársaságban, Kanadában, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában van ehhez joguk.

A cikk első oldalának utolsó mondata szerint még az állam republikánus kormányzója (igen, Arnold Schwarzenegger) is azt nyilatkozta, hogy nem szándékozik megtámadni az LB döntését.

Hát ilyen is van.

No meg olyan országok is vannak, ahol a melegfelvonulások jogáért és a résztvevők rendőri védelméért kell felemelnie a szavát az Amnesty International-nek.

Demagóg, tudom, de amikor a kaliforniai hírt olvastam, megjelent előttem San Francisco, meg Berkeley és Oakland, pezsgő-nyüzsgő kaliforniai városok, a maguk kulturális életével és egyetemeivel; aztán meg a mi K-Európánk, meg Magyarország, mint egy szürke gyártelep, ahol ünnepséget tart a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, amely, úgy tűnik, nem a nagycsaládosok érdekképviseletére költi a pénzét, hanem arra, hogy jogászokkal beadványt írasson az Alkotmánybírósághoz, hogy ne legyen azonos nemű párok számára még regisztrált élettársi kapcsolat sem effelé. A gyártelepi ünnepségen meg beszédet mond Sólyom László, ez is benne van a szürke képben. Jobb azért a fenti államokra és országokra gondolni.