Az egyenlőség terjed

Március elejétől azonos nemű párok is házasodhatnak Washington DC-ben. Komolyan, az egyenlőség terjed, és ezt jó látni.

A Mombian blog röviden bemutat három párt, akik nemsokára összeházasodhatnak, és gyerekeik is vannak.

Még több híradás itt.

Az új Ptk. és a nem házasok családjai

A Parlament hétfőn ismét megszavazta az új Ptk.-t, amelyben néhány jelentős változást eszközöltek, főleg azokon a pontokon, amelyek miatt a köztársasági elnök korábban nem írta alá.

Van azonban egy olyan eleme is az új szövegnek, ami nagyon új: lehetővé teszi, hogy egy élettárs még partnere életében örökbefogadja annak vérszerinti (vagy korábban örökbefogadott) gyermekét. Mert erre korábban csak házastársaknak volt lehetőségük, illetve élettársaknak akkor, ha a vérszerinti szülő meghalt.

A jogalkotónak nyilvánvalóan az a célja, hogy élettársak számára is megkönnyítse de facto családjuk elismerését. Az új lehetőségnek természetesen kiemelt jelentősége van a gyermeket nevelő azonos nemű párok számára, hiszen egy heteroszexuális pár, ha úgy gondolja, hogy nagyon fontos lenne, hogy az általuk nevelt gyermeknek mindketten a szülei lehessenek, összeházasodhat, egy meleg pár viszont ezt nem teheti meg. Igaz, sokan nem akarnak házasodni, ezért ez mindenféle élettárs-pár esetében fontos jog.

Mivel az élettársak között nem szabad különbséget tenni, a törvény természetesen vonatkozik az azonos nemű és a különböző nemű párokra is. Nem vonatkozik viszont a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre.

Bővebben: az LMBT Szövetség sajtóközleménye.

Az nyilvánvaló, hogy (az esélyegyenlőség teljesebb megvalósulásáért is felelős!) Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyik főosztályvezetője, dr. Katonáné dr. Pehr Erika nem akarja, hogy azonos nemű párok örökbefogadhassanak. Olyannyira nem, hogy még valótlanságot is állít:

Katonáné szerint sem a gyermekek örökbefogadásáról szóló európai egyezmény, sem a gyerekek érdekeit elsőd le­gesnek tekintő gyerekjogi egyezmény nem támasztja alá a homoszexuális párok jogát a gyermekek örökbefogadására. „Az ET legutóbbi, 2008-ban elfogadott, örökbefogadásról szóló egyezménye értelmében a hagyományos házaspárokon és az egyedülálló személyeken kívül legfeljebb a különböző nemű élettársak fogadhatnak örökbe."

Ezzel szemben az egyezmény 7. cikkelyének 2. pontja szerint: „States are free to extend the scope of this Convention to same sex couples who are married to each other or who have entered into a registered partnership together. They are also free to extend the scope of this Convention to different sex couples and same sex couples who are living together in a stable relationship.” Olvassunk.

Egyébként a Hetek cikkében megszólalók következetesen úgy tesznek, és ezért a cikk maga is úgy tesz, mintha csak olyan párokról volna szó, akik egy már meglévő gyermeket, nem vér szerinti gyermeket akarnak örökbefogadni. Ezzel szemben számos olyan pár is van, amelyik egyikük vérszerinti gyermekét neveli, sőt, nagyon sok esetben eleve ketten vállalták a gyermeke(ke)t.

A jövő új Ptk.-stul, gyámügyi hivatalostul, logikanélküliségestül meglehetősen homályos.

Új Ptk.: élettársak nem fogadhatják örökbe egymás gyermekét

Ami különösen az azonos nemű szülőket tekintve diszkriminatív, hiszen a heteroszexuális élettársak, ha az általuk nevelt gyerekeknek hivatalosan is a szülei akarnak lenni mindketten, megtehetik, hogy összeházasodnak.

Ha viszont egy nő- vagy férfipár nevel együtt gyereket, akár úgy, hogy együtt vállalták (az elmúlt években nagyon sok nőpár vállalt máris együtt gyermeket, mesterséges megtermékenyítéssel), nem lehetnek mindketten a törvényes szülei. Ami leginkább a gyermek számára rossz: hiszen ő az, akinek a két szülőjéből csak egyet ismer el a jog, ő kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe, ha a biológiai szülője meghal, vagy esetleg ha a pár elválik, az ő öröklési helyzete tisztázatlan...

Bővebben a kormány döntéséről és a mai parlamenti szavazásról: cikk az Origón.

Röviden: az új Ptk. tervezetében benne volt az élettárs gyermeke örökbefogadásának lehetősége. (Bonyolult módon került bele, mert eredetileg nem volt benne, majd MSZP-s képviselők javaslatára beletették, és az illetékes bizottságok, no meg Parlament is elfogadta, hogy benne legyen.) A kormány ezt egy zárószavazás előtti módosítóval kivette a törvénytervezetből, nemrégi hírek szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársainak nyomására (miközben az SZMM volna nálunk az esélyegyenlőségért leginkább felelős minisztérium).

A módosító javaslatokat az alkotmányügyi bizottság egy 337 pontból álló ajánlásba rendezte, így azokról egyetlen gombnyomással lehetett dönteni. Az SZDSZ frakciója azonban külön szavazást kért az ajánlás néhány pontjáról, amelyek megvonták a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők örökbefogadási jogát. A módosítókat 328 képviselő támogatta, 20-an szavaztak ellene (az SZDSZ képviselői mellett az MDF-es Dávid Ibolya, Herényi Károly és Karsai Péter), hatan tartózkodtak.

A legszebb az indoklás: "Az indoklás szerint azért csorbulnak az eredeti tervhez képest az élettársak jogai, hogy a polgári törvénykönyv összhangban legyen a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, időközben elfogadott törvénnyel."

Miközben a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló megbeszélésen (2008 decemberében) az igazságügyminiszter és munkatársai azt mondták jogvédő szervezetek képviselőinek (Háttér, Amnesty International, TASZ, LMBT Szövetség, stb.), hogy az élettárs gyermekének örökbefogadását majd lehetővé teszi az új Ptk.

Tisztelet a három gondolkodó és az egyenlőséget támogató MDF-képviselőnek.

Jobbhanemmondommi az MSZP-nek.

Azonos nemű szülők

Uruguayban a szenátus is elfogadta azt az új törvényt, amely szerint azonos nemű párok is örökbefogadhatnak gyerekeket.

Az Egyesült Királyságban pedig az az új, hogy ha két nő mesterséges megtermékenyítéssel vállal gyermeket, akkor immár nemcsak hogy a törvényes szülei lehetnek mindketten, hanem mindkettejük neve meg is jelenik a születési anyakönyvben.

Hát így is lehet.

Forrás: Mombian.com

W és a melegszegmens

Tegnap olvastam ezt a vicces kis Tóta W.-írást, ami olyan, mint sok TótaW: szkeccs, blogbejegyzésnek jó, de két ponton (nagyon) sántít:

egyrészt a melegeket talán nem csak azért nem kellene megverni, mert pénzt és életet pumpolhatnak az éjszakába és a kultúra különböző színtereibe, hanem csak úgy nem kellene;

másrészt hangsúlyai alapján azt sugallja, hogy (majdnem) minden meleg a szórakoztatóiparban meg a tőkés-filmes világban mozog. Esetleg bróker. És nem mondjuk buszvezető, tanár, APEH-ellenőr vagy McDonaldsos eladó, katona vagy ki tudja, még mi, mint a túlnyomó többség. Vagy persze sírkőfaragó és balett-táncos.

Amúgy persze, a következő kormány dolga felismerni, hogy milyen jó volna, ha rendes, melegeket elfogadó ország lennénk. És majd biztosan így építi az országimázst.

Pár jó perc

ILGA-Europe hírlevél (július)

Válogatás az ILGA-Europe (a Nemzetközi LMBT Szövetség európai szárnya) híreiből.

*****

Az ILGA-Europe összeállított egy melegjogi Európa-térképet.

*****

Az Európa Tanács szakértői bizottsága dolgozik egy javaslat szövegén, amelyet majd a Miniszteri Bizottság ad ki. A javaslat a szexuális orientáció és a nemi identitás miatti hátrányos megkülönböztetés legyőzésének fontosságáról szól, és gyakorlati lépéseket fogalmaz meg a homofóbia és a transzfóbia elleni munkához.

A javaslat első vázlata a kormányközi szakértői bizottság júniusi ülésén el is készült. A következő lépés: véleményezik az ET különböző testületei. Az, hogy a Miniszteri Bizottság elfogadja, egy-másfél évet is igénybe vehet. A jelenlegi változat nagyon hasznos dokumentum, és ha így elfogadják, a legátfogóbb LMBT jogokat támogató nemzetközi "puha jogi" szöveg volna. Vannak viszont olyan tagállamok, amelyek egyáltalán nem támogatják, és könnyen lehet, hogy végül felhígítják, illetve egyes részeit kihúzzák. A jelenlegi szöveg itt olvasható (Appendix III).

*****

Az International Council on Human Rights Policy új kiadványa: Sexuality and Human Rights. Írója Alice M. Miller, egyetemi tanár, LMBT jogi szakértő, a Yogyakarta Alapelvek egyik szerzője. Témája: szexuális jogok, a róluk szóló diszkurzus alakulása, probléma-területek. Itt olvasható (angolul).

Harold Norse (1917-2009)

Van az a fura szokásom, hogy elolvasom a lapokban a gyászjelentéseket, akkor is, ha fogalmam sincs, ki az, akiről szólnak, mert ezt valamiképpen az utolsó alkalomnak érzem, hogy megtudjam, legalább utólag, ki volt az illető. Így olvastam Harold Norse-ról nemrég a Guardianben. Beat-költő volt és kicsit mindig a háttérben, a sikeresség/elismerések közelében, ahogy a cikkből kiderül -- de azért mindig kimaradt valahogyan az igazi sikerből. Nem tudom elhelyezni az amerikai költészetben és nem tudom megítélni a verseit sem (kettőt olvastam el, ezekre hivatkozik a cikk), de a kimaradás oka lehet az is, hogy meleg volt, hangsúlyosan és vállaltan meleg.

Valamelyik éjszaka, amikor már nem bírtam a munkámmal haladni, gyorsan lefordítottam a két hivatkozott versét, hétvégi olvasnivalónak.

Az elsőről azt írják, hogy olyan maszkulinitás-stúdiumvers, anti-maszkulinitásvers; a második meg csak szép, nápolyi barangolásáról szól, ötvözi a klasszikus formaszeretetet és a laza csevegést, ahogy a benne szereplő garázs olajos rumlijában is ott van egy klasszikus fríz.

1.

Nem vagyok férfi

Nem vagyok férfi, nem vagyok kenyérkereső, családfenntartó, vásárlóerő.
Pattanásos a bőröm, kicsi a farkam.
Nem vagyok férfi. Nem szeretem a focit, a bokszot és a kocsikat.
Szeretem kifejezni az érzéseimet. Még át is szoktam ölelni a barátaimat.
Nem vagyok férfi. Nem játszom el a nekem szánt szerepet, üzenhet bármit
a Madison Avenue, a Playboy, Hollywood és Oliver Cromwell,
nem a tévé alakítja, hogy viselkedem.
Nem vagyok férfi. Egyszer lelőttem egy mókust, de megesküdtem,
hogy ilyet nem teszek soha többé. Nem ölök. Nem eszem húst. Rosszul vagyok a vértől.
A virágokat szeretem.
Nem vagyok férfi. Nem voltam katona, inkább börtönben ültem. Nem ütök vissza, amikor az igazi férfiak megvernek és lebuziznak. Nem szeretem az erőszakot.
Nem vagyok férfi. Nem erőszakoltam meg nőt. Nem utálom a feketéket.
Nem érzékenyít el a zászlólengetés. Nem hiszem azt, hogy Amerikát
szeretni vagy elhagyni kell. Én inkább nevetek rajta.
Nem vagyok férfi. Nem volt még tripperem.
Nem vagyok férfi. Nem a Playboy a kedvenc lapom.
Nem vagyok férfi. Sírok, ha bánatom van.
Nem vagyok férfi. Nem érzem magam többnek a nőknél.
Nem vagyok férfi. Nem hordok fecskét.
Nem vagyok férfi. Verseket írok.
Nem vagyok férfi. A békéről és a szeretetről meditálok.
Nem vagyok férfi. Nem akarlak megsemmisíteni.

2.
Ezt itt találtam:
http://www.abalonemoon.com/norse.html

Klasszikus fríz egy garázsban

Ballagtam a városban bús barna nagykövetségek
paloták és tuják között
balkonládákban növesztett pálmafák alatt
a meleg szinte
tapintható volt

gyerekek követtek rosszcsontkodó
bűnös arccal
americano tengerészeket

- nerval jutott az eszembe tends-moi le pausilippe
et la mer d'Italie meg hogy egy
hegyen lakom a posillipón egy gengszter
táncterme alatt
sok tengelicével

a nápolyi öbölben
egy kőkunyhóban
tufabarlangok fölött amelyekbe a tenger
betört telente édes gerardom
száz év alatt
csak nagyobb lett a pusztítás

a torony omlik, a nap sötét
kétségbeejtő a hangszóró megfojt mindent
madarakat sziklákat barlangokat
minden gengszterek kezén
de én jól elálmodozom
ennyi szépséges pusztuláson

mentem gyúlékony sikátorokban tele mosott ruhával
sárga tökkel az ablakokban
omladozó kőfalak, háború nyomai között
az emberi romlottság
milyen súlyos és reménytelen, nevetnem kell

amikor olajoskannák és zsíros rongyok
kerekek, tengelyek között egy garázsban hirtelen
egy klasszikus fríz meztelen figuráit
pillantottam meg
egy szétberhelt autó
alkatrészei között!

tökéletes! és milyen fura! ez a garázs
elnyelt egy szarkofágot!
a szerelőt aki nyugodtan szórja
a festéket
egy autó lökhárítójára,
lapithák és kentaurok nézik figyelmesen!

hogy árad
a nemgondolkodó hús!
az őszinte combok! afrodité
szeme!

a földközi térség mítosza
volt abban a garázsban
ahol az izmos barna ifjak nem láttak semmi szokatlant
munkájuk közben
halott hősök és istenek között

de én láttam, ott volt hermész
a földön egy olajfolt szivárványában
ott tükröződött
és szibilla vad haja
bugyogott kifelé a sok szó a száján
súlyosan csak aztán belefulladt mind
az autók zúgásába

Varsói pride

Kis összefoglaló az Euronewson.

Ott mintha egy kicsit javulna a helyzet. A hatóságok már nem tiltják be a menetet, az ellentüntetők pedig nem verik szét... És jövőre Varsóban lesz az EuroPride.

Túlélőkönyvek

Túlélőkönyvek meleg kamaszoknak címmel jelent meg egy cikk a Literán. Magyar műre sajnos nem hivatkozik, mert hát mire tudna hivatkozni? Az eszembe jutott egy LMBT kamasztársaságról szóló képregénysorozat (tényleg lmbt gyerekek szerepeltek benne: leszbikusok is, melegek is, biszexuálisok is, transzneműek is), persze amerikai, amit vagy 10 éve olvastam, és sajnos elfelejtettem a címét. Az ismertetett könyveket meg nem ismerem. De jó a felvetés: vajon milyen lenne egy fiataloknak (is) szóló magyar melegregény? Akadna rá kiadó? És olvasó akadna?

És vajon mit olvas egy tizenhárom éves feminista, vagyis egy olyan lány, aki sikeres, erős, nehézségekkel megbirkózó nőkről szeretne olvasni?

Van tippetek? Emléketek? Esetleg gyerekkönyv-tippek, történetek lányokról, akik nem rózsaszín pónikat fésülgetnek?

Városimázs melegekkel: program

Programajánló:

Beleférünk? Szubkultúrák és városimáz(s) Berlinben és Budapesten

Zsidó, roma, meleg identitás és reprezentáció a következő BudapestBerlinSzalon témája

2009. április 29-én immár negyedik alkalommal kerül sor a BudapestBerlinSzalonra. A két közép-európai főváros közti, nyitott szellemiségű társadalmi és kulturális párbeszédet előtérbe helyező programsorozat ezúttal Budapesten szokatlan, de fontosnak ítélt témához nyúl: a szubkultúrák szerepéhez a városmarketingben. Szakértők és illetékesek segítségével járunk utána: része-e a városimázsnak a meghatározó kisebbségi csoportok, a melegek, a romák vagy a zsidók identitása és kultúrája Berlinben és Budapesten – és ha nem, hogyan válhatna azzá?

A negyedik, “suBBkultur” nevet viselő BudapestBerlinSzalonnak ezúttal is a főváros egy jeles alternatív helyszíne, a Tűzraktér ad otthont (VI. ker. Hegedű utca 3.). A 2009. április 29-én 19 órakor kezdődő beszélgetés résztvevői:

Antal Júlia és Nagy Szilvia, az Ösztrosokk női bulisorozat szervezői,
Bojár Iván András építészetkritikus, Budapest városarculati tanácsnoka,
Gauder Péter, a Studio Metropolitana ügyvezetője,
Kiss Noémi író,
Schönberger Ádám, a Sirály művészeti vezetője, valamint a Marom Egyesület elnöke
Manó valamint Gyuri, a Beyond Budapest alapítói
– és természetesen a közönség.

A moderátor Zsigó Dávid szociológus lesz.

Az audiovizuális pluszért ezúttal is Katona Dániel, illetve Prókaj Ádám felelnek, a beszélgetés után pedig nyáresti örömzene kíséretével folytatható a társalgás. A BudapestBerlinSzalon 2008. októberében fogadta először vendégeit. Szervezői (Gantner B. Eszter, Pákozdi Ágnes és Kovács Mátyás) azért hívták életre, mert úgy látják: hiányoznak a Budapestet pártpolitikától függetlenül szeretők inspiráló és termékeny párbeszédére alkalmas közegei, helyszínei. A szalon azonban ennél többet szeretne: Budapest és Berlin fejlődési dinamikája köré szerveződve találni válaszokat a közös vagy egyéni problémákra és kérdésekre.

"suBBkultur" Helyszín: Tűzraktér, VI. ker. Hegedű utca 3.
http://budapestberlin.blogspot.com

A szalon támogatója az ECE, szakmai partnere a Kortárs Építészeti Központ.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Gyorshír:

199-159-8 arányban megszavazta a Parlament a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.

Az Inter Alia Alapítvány kilépett a Magyar LMBT Szövetségből

Az Inter Alia Alapítvány a Magyar LMBT Szövetség 2009. január 25-i megalakulásától kezdve aktívan részt vett a szövetség munkájában, különösen a bejegyzett élettársi kapcsolatról kialakított véleményének megformálásában és képviseletében, a parlamenti folyamatok nyomon követésében.

A Fővárosi Bíróság 16.Pk.60.149/2009/1. számú, a szövetség által 2009. március 14-én a kézhez vett végzésében – többek között – felszólította a szövetséget, hogy törölje alapszabályából a 4.3 [tudományos tevékenység, kutatás], 4.6 [gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet] és 4.11 [bűnmegelőzés és áldozatvédelem] pontokat, mivel „olyan közhasznú tevékenységek kerültek feltüntetésre, amelyek nem koherensek a szövetség céljaival”.

A szövetség április 5-én, vasárnap megtartott ismételt alakuló közgyűlésén hosszú, demokratikus és érdemi vita után azt a döntést hozta 3:5 szavazati arányban, hogy eleget tesz a bíróság első felszólításának és törli alapszabályából a kifogásolt részeket.

Mivel az Inter Alia Alapítvány nem ért egyet a szövetség döntésével, azt elveivel, célkitűzéseivel és egész eddigi működésével ellentétesnek tartja, és azt a szövetség kisebbségben maradt tagjaként sem kívánja a továbbiakban felvállalni és képviselni, úgy döntött, hogy kilép a szövetségből. Alapítványunk barátsággal válik el a többi melegszervezettől és a későbbiekben önállóságunkat megőrizve, így a számunkra vállalhatatlan döntésektől elhatárolódva nyitottak és készek vagyunk a további együttműködésre.

Inter Alia Alapítvány

Sándor Bea
Kállai Ákos

ILGA-Europe: havi hírlevél (március)

Üzenet az igazgatótól (Dirk De Meirleirtől) – kivonat:
Az ILGA-Europe elindította az EP-választásokhoz kapcsolódó kampányát. (Európai Parlamenti képviselők választása, Magyarországon 2009. június 7-én.) Mozgósítani akarják a szavazókat és a jelölteket is. A Parlament ezidáig gyakran aktívan kiállt az LMBT jogokért. A gazdasági válságot ugyanakkor máris arra használják homofób csoportok, hogy támogatást szerezzenek maguknak. Fontos az is, hogy megvizsgáljuk, a jelöltek támogatják-e az egyenlőséget és az emberi jogokat. Kérdezzük meg őket!

Az ILGA-Europe kampánya (“Be Bothered”) az EP-választások kapcsán

Az ILGA-Europe céljai:
* biztosítani, hogy a jelöltek kimondják: elkötelezettek az emberi jogok mellett, és támogatják az lmbt jogegyenlőséget; ezért a szervezet arra kéri őket, hogy írjanak alá egy 10 pontból álló kötelezettségvállalást – ezt a jelöltek az ILGA-Europe honlapján tehetik meg;
* mozgósítani az ILGA-Europe tagszervezeteit, és mindenkit, hogy vegyenek részt aktívan a választásban. Mert ha nem, hát mások lesznek aktívak. A hangunkat csak akkor hallathatjuk, ha beszélünk a jelöltekkel, és el is megyünk szavazni.

A kampány weboldala tartalmazza a következőket:
• Hogyan szavaztak a jelenlegi Eu Parlamenti képviselők 6 fontos határozatról (LMBT jogok kapcsán);
• Térkép az EU országairól, amely megmutatja, hány képviselő csatlakozott a kötelezettségvállaláshoz;
• Megmagyarázza az EP-választások fontosságát;
• Mit tehetnek a szervezetek és egyének.

Linda Freimane, az ILGA-Europe igazgató testületének elnöke:
“A jelenlegi Európai Parlament volt a legaktívabb EU intézmény az emberi jogok védelme területén. Szeretnénk biztosítani, hogy a mostani jelöltek is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A gazdasági válságot máris többen arra használják fel, hogy eljelentéktelenítsék az egyenlőséggel kapcsolatos ügyeket. Ezért a következő években különösen fontos, hogy az Eu Parlament kiálljon a diszkrimináció-mentesség és az egyenlőség mellett.”

A kampány:
www.ilga-europe.org/EuropeanElections2009

Az ígéretek:
(1) átfogó irányelv támogatása az egyenlő bánásmódról;
(2) a szabad mozgás támogatása az EU-n belül LMBT emberek és családjuk számára, pl. az élettársi kapcsolat kölcsönös elismerésének növelésével;
(3) a transzneműek jogai elismerésének növelése, annak biztosítása, hogy az EU nemi egyenlőségről szóló törvényei és politikái explicit módon vonatkoznak a transzneműekre is;
(4); szembeszállni a homofóbiával és a transzfóbiával a büntetőjog eszközeivel (gyűlöletbűncselekmények, gyűlöletbeszéd)
(5) a család inkluzív meghatározásának támogatása;
(6) az EU által meghatározott alapvető jogok aktív monitorozása, beleértve az LMBT jogokat;
(7) jogvédelem az EU határain kívül is Európában;
(8) jogvédelem az egész világon, a homoszexualitás kriminalizálását elítélő határozatok és cselekvések támogatása;
(9) az új EU Bizottság tagjainak megkérése, hogy kötelezzék el magukat az alapvető emberi jogok támogatása mellett;
(10) Programok, támogatások pártolása a diszkrimináció-mentesség és az egyenlőség területén.

EURÓPA:

Az EU Fundamental Rights Agency (az EU Alapjogi Ügynöksége) megjelentette jelentésének második részét a homofóbiáról és a szexuális orientáción + nemi identitáson alapuló diszkriminációról az Európai Unióban.

II. rész: Társadalmi helyzet.

Ez eddig a legátfogóbb jelentés az LMBT emberek jogi és társadalmi helyzetéről az EU-ban. Fontosak az ajánlásai is.

Amire felhívja a figyelmet: a gyűlöletbűncselekmények és a gyűlöletbeszéd terjedése, az ezeket büntető törvények hiánya; az LMBT emberek bántalmazása és zaklatása gyakori oktatási intézményekben, és ezzel az iskolák nem foglalkoznak; a vallásos szervezetek egyre aktívabban mozgósítanak és lobbiznak az LMBT emberek jogainak bővítése miatt; a transzneműek szisztematikus hátrányos megkülönböztetése, az ellenük irányuló még súlyosabb erőszak.

A jelentés itt olvasható (pdf)

***

Az Európai Bizottság által támogatott sokszínűség-menedzsment képzés anyaga (kézikönyv)

Innen letölthető magyarul is.

***

Új EU-s diszkrimináció-ellenes anyagok

A “For Diversity. Against Discrimination” kampány 3 Power Point prezentációja: egy sokszínűség képzés anyaga (munkahelyi diszkrimináció etnikai származás, vallás, kor, szexuális orientáció vagy fogyatékosság miatt), egy naptár (antidiszkrimináció hónapról hónapra), egy kvíz, amely segíti a hátrányos megkülönböztetés felismerését.

http://www.stop-discrimination.info/index.php?id=5319
Most még csak angolul, de hamarosan minden EU-nyelven olvasható lesz.

***

OKTATÁS:

Az IGLYO (Nemzetközi LMBT Ifjúsági és Diák szervezet) irányelvei az LMBT-inkluzív oktatásért (pdf)

A dokumentum 10 pontban foglalja össze, hogyan lehetnének az iskolák és az egyetemek inkluzívabbak, befogadóbbak. Tartalmaz tanácsokat és rövid esettanulmányokat is a következő témákról: mainstreaming, tanterv, bántalmazás elleni szabályzatok, közösségi támogatás, stb.

Vannak benne az interneten megtalálható források is az emberi jogok oktatásához, beszélgetések, viták szervezéséhez, stb.

Nyomtatott (ingyenes) példány kérése: office(kukac)iglyo(pont)com

Nem szabad a csók

Nem csak a feketék, félvérek nem kívánatosak Magyarország buszain, hanem a romák mellett a melegek sem a hazai szórakozóhelyeken. Bár március 19-én beengedni még beengedték őket az ismert Szimplakert nevű szórakozóhelyre, a biztonsági őrök bentről már kiparancsolták azt a férfipárt, akik csókolóztak (vagy az is lehetséges, hogy megkérték őket, hogy távozzanak). Magyarországon, úgy tűnik, hogy ez a fajta csók - az azonosnemű csók - nem megengedett. Az őrök – akik a szórakozóhely „többi” vendégének testi épségét és kellemes közérzetét gondolták biztosítani - arra juthattak, hogy a szórakozóhely „egyéb” (előbb gondosan kiválasztott, elkülönített/szegregált, többségi) vendégeit a csók valószínűleg veszélyezteti. (Hiszen, mint tudjuk, a melegség úgy terjed, hogy egy hetero ránéz egy csókolódzó meleg párra.)

Ez az esemény volt az előzménye annak a megmozdulásnak, amit a CEU Gender Tanszéke szervezett meg másnapra, azaz március 20-ára a fent említett „kedves” helyre. (Talán sokunknak, és nem csak nekem meglepő, hogy éppen a Szimpla volt az a hely, ahol ez megtörténhetett.) Jelen voltunk kb. 40-en, a legnagyobb számban CEU-ra járó diákok. Az akció lényege a „szabad-a-csók” volt, mindenki megcsókolta azonosnemű párját (vagy nem őt, vagy senkit: "csak" eljött).

Tettünk következménye: péntek este úgy tűnik, hogy szabad volt csókolózni, bár nem kizárt, hogy a forgalmas időpont miatt. Hiszen így, ahogy sokszor, láthatatlanok maradtunk, és nem kell rólunk, vagy az egyenlőtlen bánásmódról beszélni. Nem kell velünk, melegekkel szembesülni. Az ügynek egészen biztosan lesz folytatása - egy ismételt, ezúttal „hétközepibb”, „délutánibb” csókakció is várható. Most, hogy itt a tavasz.

Nem létező statisztikákra hivatkozik az Igazságügyi Minisztérium

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében 2009. március 17-én 13 órakor tárgyalta a T/8847. számú, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokat. Az előterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium továbbra is ellenezte a névviselési, anyakönyvvezető választási és állampolgársági módosításokat, de a bizottság szocialista tagjai ennek ellenére valamennyi módosítást támogatták, és emberi jogi érveket állítottak szembe a minisztérium fiskális és adminisztratív hivatkozásaival.

Az Alkotmánybíróság határozatáról úgy vélte a bizottság előtt kifejtett véleményében a minisztérium alkotmányügyi „szakértője", Laborcné Balogh Éva, hogy az azonos nemű párok számára elérhető bejegyzett élettársi kapcsolat vonatkozásában „jelentős különbségeket" írt elő a házassághoz képest, amely jelentős távolság megteremtéséhez szükséges a névviselés korlátozása. Amint az közismert, az Alkotmánybíróság éppen ellenkezőleg, úgy érvelt határozatában, hogy mivel a házasság jogintézménye zárt az azonos nemű párok előtt, esetükben nem részesíthető előnyben a házasság, így egy csak meleg jogintézmény akár „majdnem házasság" is lehet.

A bizottsági ülés után kérdésre válaszolva Laborcné Balogh Éva bevallotta, semmilyen leírt, megismerhető nemzetközi kutatási eredménnyel nem rendelkezik a minisztérium arra vonatkozóan, hogy az azonos nemű párok jellemzően ne lakóhelyükön jegyeztetnék be élettársi kapcsolatukat, amint arra a bizottság előtt hivatkozott, csupán annyi történt, hogy körbetelefonáltak néhány külképviseletet, de összesített írásos nyoma ennek a tájékozódásnak sincs. Nem kevésbé tűnik rejtélyesnek az írországi bejegyzett élettársi kapcsolatok statisztikája sem, tekintve, hogy Írországban bejegyzett élettársi kapcsolat egyáltalán nincsen.

A bizottsági ülésen elhangzottak szó szerinti leirata a pride.hu-n olvasható.

Néhány stratégia csendben

A Központi Bizottság világa nevű blogjában azt írja Virág Tamás, hogy "A KB információi szerint néhány melegjogi aktivista azért nem csinált "balhét" (értsd: nem kiabáltak) a bizottsági munka nyilvánosságának részlegessége miatt, mert attól tartottak, a szocialista képviselők és/vagy a kormány képviselője esetleg amiatt nem támogatják a benyújtott módosító indítványokat. A KB megállapítja, hogy ez a stratégia nem vált be, így viszont pártunk és kormányunk képviselői csendben és villámgyorsan szavazhattak le minden "humanizáló" javaslatot."

Amikor egy újságíró olyan kötetlen magánbeszélgetés során szerzett információkat tesz közzé, amelyeket a beszélgető partnere kifejezetten abban a tudatban osztott meg vele, hogy az nem kerül nyilvánosságra, akkor azt nem "A KB információjának" nevezzük, hanem átverésnek. Hogyha pedig mindez oly módon történik, hogy önkényesen emel ki az újságíró egyetlen felmerült megfontolást a hosszabb beszélgetésből, csúsztatásnak.

Egy magánbeszélgetés során valóban megosztottam Virág Tamással azt a dilemmámat, hogy miután nem engedtek be az Alkotmányügyi bizottság február 23-i ülésére szabadúszó újságíróként, a március 16-i ülésre már kénytelen leszek a pride.hu főszerkesztőjének igazolásával jelentkezni, hiába tartom a sajtószabadság korlátozásának, hogy nemcsak az állampolgárokat zárja ki a házszabály a bizottsági ülésekről, de még az újságírók között is válogatnak. Indokom alapvetően az volt, hogy itt és most sokkal fontosabbnak gondolom, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jobbítását célzó módosító indítványok ellen felmerülő minisztériumi érveket megismerjük és ezáltal érdemben vitatni tudjuk, mint hogy a sajtószabadság miatt verjem a tamtamot, amit megtehetek később is, anélkül, hogy azzal fontos muníciótól fosztanám meg a melegjogi érvelést.

A bizottsági ülésen egyedüli melegaktivistaként vettem részt, csak az én beszámolómból értesült a nyilvánosság az előterjesztő hányaveti késéséről és a "csendes" leszavazásokról. Ezt a beszámolót linkelte Virág Tamás is posztjához. Utólag is azt gondolom, hogy indokolt kompromisszumot kötöttem.

A melegek bűnösök, ámde isten megbocsátó

Melegnek lenni bűn, ámde isten megbocsátó, tudtam meg egy civil szervezet közleményéből március 9-én, abból az alkalomból, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt tárgyalta az országgyűlés emberi jogi bizottsága. Különösebben nem is lepődtem volna meg, hiszen valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a bizottság évek óta meghallgat válogatottan homofób vallási szektákat is a melegeket érintő családjogi, tehát nem vallási kérdések kapcsán, amíg tudomásomra nem jutott, hogy a közleményt kiadó PFLAG egyesület melegszervezetnek tartja magát. Illetve nem is melegszervezetnek, hanem olyan szervezetnek, ami „sokkal több”, „első”.

A dolog innen vált érdekessé, ahogy mondani szokás.

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében 2009. március 9-én 12 órai kezdettel újra tárgyalja az azonos neműek élettársi kapcsolatának törvényjavaslatát.

Közleményük mindjárt egy félreértésre okot adó pontatlansággal kezdődik, hiszen az előző, 2007-es törvényben szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolat nem csak az azonos nemű párokra vonatkozott (de még a 2005-ös SZDSZ javaslat sem), így a bizottság most először foglalkozott olyan előterjesztéssel, amelyre illik az "azonos neműek élettársi kapcsolatának törvényjavaslata” megjelölés.

Meghívást kaptunk a bizottsági ülésre, s az ülés után a Parlamentben várjuk a sajtó képviselőit.

A bevezetés folytatása meglehetősen szabadon interpretálja azt a helyzetet, hogy a bizottság több meleg- és nőszervezetet is megkeresett azzal, hogy a meghallgatáson egyetlen felszólalásra van lehetőség, ezért egyeztessék véleményeiket egymás között a szervezetek, és jelöljék ki maguk közül azt az egyetlen szervezetet, amelyik képviselni fogja egyeztetett álláspontjukat. Ez a választás a kilenc melegszervezetet összefogó Magyar LMBT Szövetségre esett, csak a Szövetség ügyvivője, Steigler Sándor kapott meghívást a Parlamentbe, és csakis ő szólalt fel a javaslat általános vitára alkalmasságát támogató oldal nevében. Amennyiben a bizottság által előzetes egyeztetés lefolytatása céljából megkeresett többi szervezettől is jelen voltak a bizottsági ülésen, ők mint hallgatóság voltak jelen, nem pedig mint meghívott felszólalók.

Az első, amit még a szüleimtől tanultam, hogy minden embert fogadjak el olyannak, amilyen, függetlenül a bőrszínétől, a vallásától, a testi fogyatékosságától és természetesen a nemi identitásától.

Mivel a szöveg egészében az „azonos nemű párok” kifejezést használja a nyilatkozat, rendkívül problémás, hogy ezekkel az azonos nemű párokkal kapcsolatban a nemi identitásra, mint egyedüli tiszteletben tartandó jellemzőre hivatkozik, és nem említi mellette a szexuális irányultságot. Bár a transzneműek között is vannak homoszexuálisok, általánosságban mégsem tekinthetjük az azonos nemű párválasztást a transzneműek jellemzőjének. Hogy nem egyszeri tévedésről van szó, mutatja, hogy a PFLAG elnöke néhány nappal későbbi nyilatkozatában már egyenesen az értelmezhetetlen „nemi orientációról” beszél:

Én, mint több gyermekes heteroszexuális családanya, meg vagyok róla győződve, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolattól a gyermekeim nemi orientációja nem fog megváltozni, attól a gyermekeim nem fognak a saját nemükhöz vonzódni, hogy az azonos nemű párok törvényes jogokkal élve élhetnek együtt.

Visszatérve a március 9-i szövegre, már meg is érkeztünk az érvelés szívéhez, a bibliázáshoz:

A második dolgot, ami fontos volt mindig nekem, a lelkipásztorunk tanította meg, még pedig azt, hogy a Szent Biblia Isten szava. Tudom, hogy sokan azzal érvelnek, a Bibliában benne van az, hogy a homoszexualitás bűn, de a 103. Zsoltárban az is benne van, hogy az Isten nem a bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint. Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.

Azt, hogy sokan azzal érvelnek, ami a Bibliában van, a családjogi törvényalkotás kapcsán csak egyféleképpen lehet visszautasítani: az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos elve nem teszi lehetővé a törvényalkotók számára, hogy bizonyos egyházak szent könyvére hivatkozva hozzanak minden állampolgárra kiterjedő hatállyal törvényeket. Az kétségtelen, hogy az Emberi jogi Bizottság súlyos hibát követett el akkor, amikor egy családjogi kérdésben nemcsak az érintettek véleményét hallgatta meg, hanem olyan nem érintettekét is, mint a Hit Gyülekezete, vagy az Életvédő Fórum; és nem is csupán nem érintettek fejthették ki a véleményüket, de érvelésük vallási tartalma folytán sem volt figyelembe vehető a Bizottság részéről, vallási szervezetek meghívásáról lévén szó, előre látható módon.

Ugyanilyen súlyos hibát követett el a PFLAG Egyesület is, amikor a törvényalkotás folyamatába tévedésből beemelt bibliai hivatkozásokat érdemben, további bibliai hivatkozásokkal szándékozott megcáfolni, ahelyett, hogy azokat általában vallási tartalmuk okán utasította volna vissza. De hibának tartom a Magyar LMBT Szövetség részéről is, hogy egyáltalán felmerülhetett, hogy ezt az alapvető félreértésen alapuló nyilatkozatot a Szövetség ügyvivője felolvassa a Bizottság előtt. Csak a szerencsénknek köszönhetjük, hogy idő hiányában a levezető elnök nem tette lehetővé a PFLAG nyilatkozatának az ismertetését a Szövetség ezt kezdeményező ügyvivőjének.

Tovább tetézi a bajt, hogy a PFLAG vallásos érvelése tartalmilag is erősen kifogásolható, megbélyegző. Azzal, hogy hivatkozik rá, de meg sem próbál érvelni ellene, elfogadja, megerősíti, mi több, terjeszti azt a vallásos véleményt, hogy a melegek bűnösök. Közismert, hogy ez a vélemény vallásos alapon is erősen vitatható, többek között Birtalan Balázs is érvelt ellene Halállal lakoljanak? című könyvében (IV.5. A homoszexualitás erkölcsisége), a téma irodalma, a bibliai hivatkozások értelmezése szerteágazó és bonyolult kérdéskör. (Az Öt Kenyér olvasóterme) Egy reflektálatlan kijelentés a bűnösségről, bizony, ezen a területen is hozzá nem értésről árulkodik.

Egy történet: Adva van egy azonos nemű pár, akik hosszú évek óta boldogan, szeretetteljes kapcsolatban élnek. Egy napon az egyik fél balesetet szenved, súlyos állapotban kerül kórházba, a párja, amikor ezt megtudja, rohan hozzá, de zárt ajtókba ütközik. Az intenzív osztályon fekvő beteghez ugyanis csak a hozzátartozók léphetnek be. Nem lehet ott a szeretett társ mellett, nem foghatja a kezét. A beteg néha magához tér, s csodálkozva és szomorúan tapasztalja, hogy az az ember, akivel eddig boldogan élt, nincs mellette, nem érti, hogy miért? Betegünk sajnos meghal, a társa még el sem búcsúzhatott tőle, nem lehetett vele, s nem biztosíthatta szeretetéről. Csak az évek óta nem látott rokonok mehettek be hozzá, akik sokkal kevesebbet jelentettek neki, mint a kedvese.

A szöveg tanmese jellegű része is tartalmaz további tévedéseket, így például a de facto élettársak eddig is hozzátartozók (de nem közeli hozzátartozók) voltak (Ptk. 578/G. § (1) „Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. (2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak kivételével - a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.” A megfogalmazásból: „más hozzátartozók” kitűnik, hogy az élettársak Ptk-beli meghatározása eddig is hozzátartozóknak tekintette az élettársakat.) Ugyanilyen rossz, pontatlan példa az egészségügyi törvényre hivatkozás, ami szintén széles körben megengedte eddig is meghatalmazott kijelölését súlyos betegség esetére.

Összességében a nyilatkozat olyan jószándékú, ám hozzáértés hiányában könnyedén megcáfolható tévedésekkel zsúfolt, és így sokat ártani képes fércmunka benyomását kelti, amit indokolatlanul emelt ki a PFLAG Egyesület a más melegszervezetekkel a parlamenti bizottság kérésére lefolytatott egyeztetési folyamatból.

„Előterjesztőt továbbra sem látok”

Nem nyilvánított véleményt a kormány a névviselésről

2009. március 16-án, hétfőn 11 óra 30 perckor tárgyalta a Parlament főemelet 58. számú tanácstermében az Alkotmányügyi Bizottság 7. (a módosított napirend szerint utolsó) napirendi pontként a T/ 8847. számú, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokat. A kormány képviselője elkésett a névviselés tárgyalásáról, míg az anyakönyvvezetők szabad megválasztására és a külföldi állampolgárokkal szabadabban köthető bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó módosító indítványokat nem támogatta.

*****

A 7. napirendi pont megtárgyalásának szó szerinti leirata:

[A bizottságnak 15 MSZP, 11 Fidesz, 2 KDNP, 1 SZDSZ, összesen 29 tagja van, a többséghez 15 szavazat szükséges. A módosító javaslatok magyarázata és a képviselők pártállása a szerző kiegészítése.]

Levezető elnök: A T/8847. számú, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatása, ebből van összesen… tíz darab, előterjesztőt továbbra sem látok, úgyhogy az előterjesztő álláspontjának hiányában fogjuk a véleményünket kialakítani.

Egyes számú indítvány, Gusztos Péter [SZDSZ], Donáth László [MSZP], ami összefügg a kettessel, négyessel. [A három módosítás együtt a névviselést tenné lehetővé az azonos nemű párok számára.] Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen észrevétel? Nincsen, akkor ki támogatja? …el kéne dönteni! Ki támogatja az egyes, kettes, négyes indítványt?

Elvetettük, mert egyharmadot sem kapott.

Akkor a hármas, Szabóné Müller Tímea [MSZP] indítványa. [Leszbikus bejegyzett élettársak számára tenné lehetővé, hogy másoknak petesejtet adományozzanak, miközben a törvényjavaslat azt megtiltja, hogy ők maguk reprodukciós eljárásban vegyenek részt.] Ki támogatja?

Tizenöt igennel támogatjuk.

Négyes, az már volt.

Ötös. [Kapcsolódik a kilenceshez. A két módosítás lehetővé tenné, hogy valaki több bejegyzett élettársi kapcsolatot is köthessen érvényesen.] Rubovszky György [KDNP] indítványai. Salamon képviselő szót kért:

Salamon László (KDNP): Egy mondatot indoklásul mert itt a korábbi törvénynek a vitája kapcsán ezt a vitát már letudtuk. Mind az ötös javaslat, mind pedig a kilencesre vonatkozóan. Azzal indokoljuk az elhagyásra irányuló két indítványunkat, hogy az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát a házasság szintjére helyezi.

Levezető elnök: Igen, köszönöm szépen, megérkezett a minisztérium képviselője, kérdezem, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolathoz érkezett-e? … Foglaljon helyet… az ötös indítványnál tartunk, az ötös indítványt Salamon képviselő úr megindokolta, szeretnénk hallani a kormány álláspontját ezzel kapcsolatban!

Előterjesztő: Köszönöm szépen a szót…

Levezető elnök: Mielőtt nyilatkozik, a nevét és beosztását ha hozzátenné…

Előterjesztő: Mezei Nóra vagyok, [beosztása nem érthető] és az ötös módosító javaslattal kapcsolatban, ez az egészségügyi törvény módosítására irányul…

Levezető elnök: Nem, ez Csjt. 7. szakasz … [bekiabálások: bejegyzett élettársi kapcsolat] … a részletes vitához benyújtott végleges ajánlás 5. pontja, Rubovszky György, Lukács Tamás és Salamon László indítványa.

Előterjesztő: … kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy, természetesen…

Levezető elnök: Támogatja a kormány, vagy nem támogatja? Nem támogatja. Kérdés, hogy a többség megvan-e? Ki támogatja?

13 szavazatot, egyharmadot kapott, tehát elvetettük.

Hatos [Törölné a bejegyzett élettársak tartási kötelezettségét élettársuk gyermekével szemben.], kormány? Nem támogatjuk. Salamon képviselő úr?

Salamon László (KDNP): Nem tartjuk kívánatosnak, hogy azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata gyermekek nevelésére irányuljon, ezért javasoljuk a vonatkozó rendelkezés elhagyását.

Levezető elnök: Köszönöm szépen, más észrevétel? Nincsen. Ki támogatja az indítványt?

13 igen mellett elvetettük, egyharmadot kapott.

Hetes [szövegjavítás], kormány? Támogatja. Kormány támogatja. Megjegyzés? Nincs. Ki támogatja az indítványt?

16 igennel elfogadtuk.

Nyolcas, [hatosra vonatkozóan kérdésre] egyharmadot kapott és nem támogattuk, mert 13 igennel elvetettük, nyolcas következik [Az anyakönyvvezetők megválasztására vonatkozó korlátozás elhagyása.], kormány? Kormány nem támogatja. Kormány nem támogatja, ki támogatja?

1 szavazat kapott, egyharmadot sem kapott, elvetettük.

Kilences [Kapcsolódik az ötöshöz. A két módosítás lehetővé tenné, hogy valaki több bejegyzett élettársi kapcsolatot is köthessen érvényesen.], kormány? Nem támogatjuk. Répássy alelnök úr?

Répássy Róbert (Fidesz): Az alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet azonos jogállású személy a házastárs és a bejegyzett élettárs, nem lehet azonos abban, hogy a büntető jogban, büntetőjogi szempontból a bejegyzett élettárs és a házastárs azonos megítélés alá essen. Ezért nem javaslom, hogy a házasság évszázados, mi több évezredes tilalmait megváltoztassuk a kordivat kedvéért. A bigámia az a kettős házasságkötés büntetése, maradjon továbbra is a kettős házasságkötések büntetése, ne emeljük büntetőjogi szempontból azonos szintre a bejegyzett élettársakat és a házastársakat.

Levezető elnök: Köszönöm szépen, van-e további észrevétel? Nincsen. A kormány kíván-e reagálni az elhangzottakra? Nem kívánunk. Köszönöm, aki tehát támogatja a kilences indítványt, kérem kézfelemeléssel jelezze!

13 igen, egyharmadot kapott, de elvetettük.

Tízes [Lehetővé tenné, hogy magyar állampolgárok korlátozás nélkül köthessenek bejegyzett élettársi kapcsolatot más államok polgáraival.], kormány? Nem támogatjuk. Nem támogatja a kormány. Van-e észrevétel? Aki támogatja, kérem kézfelemeléssel jelezze!

16 igennel elfogadtuk.

És ezzel a napirend tárgyalását és a bizottság ülését befejeztük. Köszönöm szépen!

Kállai Ákos
pride.hu

Módosító javaslatok a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslathoz

A törvényjavaslathoz ma 8 módosító javaslatot nyújtottak be, ezek itt olvashatók (az első rubrikára (Irsz.) kell kattintani).

1 és 3. módosító: A KDNP javaslata, hogy ne legyen büntetendő, ha valaki két személlyel is bejegyzett élettársi kapcsolatra lép, illetve BÉK mellett házasságban is él / házasságra lép valaki mással. Szerintük ugyanis a BÉK-et nem szabad egy szinten kezelni a házassággal. Attól eltekintenek, hogy a BÉK ugyanolyan vagyonjogi és örökösödési jogi hatásokkal jár, mint a házasság, tehát érdekes volna, ha ez a bigámiát támogató javaslatuk elfogadást nyerne.

2. Módosító, szintén a KDNP-től: a Családjogi tv. ne módosuljon aszerint, hogy a bejegyzett élettárs is köteles eltartani partnere gyermekét. Mert szerintük "nem kívánatos", hogy azonos nemű élettársak gyermeket neveljenek. Azzal nem foglalkoznak, hogy a véleményüktől függetlenül számos azonos nemű élettárs nevel most is gyermeket, és hogy a gyermeknek joga van a legnagyobb anyagi biztonsághoz. Ami szerintük nem kívánatos, az számukra nincs, vaskalap.

4. módosító, Szabóné Müller Tímeától (MSZP). Szerinte az rendben van, hogy bejegyzett élettársak nem jogosultak asszisztált reprodukciós eljárás igénybevételére (vagyis egy leszbikus pár nem folyamodhat azért, hogy egyikük mesterséges megtermékenyítéssel megfoganjon), és ez szerinte "életszerű" is (igaz, történetesen az a tény, hogy sok leszbikus pár vállal így gyermeket, és ami van, arra érdekes rásütni a bélyeget, hogy "nem életszerű"), illetve "általánosságban támogatható cél" (homofóbok számára persze, általánosságban). De mivel kevés a petesejt-donor, szerinte lehetővé kellene tenni, hogy bejegyzett élettársak egymásnak, vagy valaki bejegyzett élettársa a testvérének petesejtet adományozhasson. Röviden: ez azért bizarr. Az első eset eleve abszurd, hiszen a másik bejegyzett élettársként nem vehet részt asszisztált reprodukciós eljárásban. A második csak bizarr, és nem hinném, hogy ez a törvény kell hozzá.

5. módosító, Gusztos Péter (SZDSZ) és Donáth László (MSZP): bejegyzett élettársakat is megillethesse a névváltoztatás joga, vagyis különböző formákban felvehessék egymás nevét (átvétel, kötőjeles kettősnév), ahogyan a házastársak.

6. módosító, Gusztos Péter (SZDSZ) és Donáth László (MSZP): ne kizárólag két magyar állampolgár léphessen bejegyzett élettársi kapcsolatra, hanem legyen elegendő, ha a pár egyik tagja magyar állampolgár vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik.

7. módosító, Gusztos Péter (SZDSZ) és Donáth László (MSZP): bármely anyakönyvvezetőnél lehessen bejegyzett élettársi kapcsolatra lépni, és ne csak egyes erre kijelölt anyakönyvvezetőknél.

8. módosító: Gusztos Péter (SZDSZ): szövegjavítás, egy benne felejtett hiba javítása.

5., 6., 7.: igen, igen, az lenne jó, ha a Parlament ezekkel együtt fogadná el a BÉK-törvényt, ahogyan azt az LMBT szövetség is javasolta hétfőn.

Igazi vagy?

„Igazi vagy?” – teszi fel a kérdést a mind műfajilag, mind tartalmilag legkülönfélébb írásokat magába foglaló esszégyűjtemény. A kérdések középpontjában „a nő” áll, és mivel ez így van, a kötet legtöbb írása az elkülönítés felől fogalmazza meg álláspontját, nézőpontját. A kötet egyik részében túlnyomórészt a Feldmár András által alapított Nők Iskolája lejegyzett előadásai vannak, míg másik felében az ezen iskola által kiírt Helene Cixuos-pályázat nyertes írásait olvashatjuk. A „Test” fejezet írásai a legalkalmasabbak az esszencialista elkülönítésre, lévén talán a biológiai test a legadottabb, a legnehezebben változó. (De elég csak Feinberg „Kőkemény”-ét elolvasnunk ahhoz, hogy ezt az „adottságot” is rögtön átmenetibbnek tudjuk látni…)

A „Test” fejezet első írásai Feldmártól származnak: írásait ismerem és szeretem. Mégis kétségekkel – a könyvnek a „mersz kételkedni?” is kérdése az „igazi vagy?” mellett, ahogy azt Büky Dorottya, aki Bernát Orsolya és Feldmár mellett szerkesztője a könyvnek, előszavában olvashatjuk – olvasom azt, hogy (maradván a szerző által idézett angol nyelvi példánál) a „beauty” ill. a „beautiful” jelzőt „ma is csak nőkre, csecsemőkre és tájakra vonatkoztatva használják, soha nem férfiakra”. Miért nem „szoktuk” (és ki nem szokta?) pl. férfiakra is használni, miért nem „mondjuk” (ki nem mondja?) azt, hogy „gyönyörű férfi”? Nem csak a nézőpont (ti. heteroszexuális férfi lett megint az alapeset) különbségéről van-e itt szó? Ez egyik apró kritikai megjegyzésem, a vonatkozó részben a nő – férfi (és amit általában ugyanígy adottnak veszünk, hogy ti. a nő a férfihoz, férfi a nőhöz vonzódik…) társadalomban konzervált, fenntartott dichotómiáját látom megnyilvánulni. (Ahogy a nyelvben is lépten-nyomon találni ilyeneket: „férfias határozottsággal”, hogy éppen a könyvből idézzek.)

Hoppál Bori ugyane fejezetben a női orgazmus, női prosztata, női nemi szervek beszéltebb témák mellett arról ír, hogy a menstruáció a társadalomban hogyan válik tabuvá, tiltottá vagy elnyomottá: a „tisztább, szárazabb, biztonságosabb” (reklám)szlogen, vagy a nem újrahasznosítható menstruációs „termékek” léte könnyen kelti azt az érzetet, mintha a menstruáció valami tisztátalan, koszos, lucskos és bizonytalan, a nőt (még jobban) elbizonytalanító valami lenne. Hoppál a menstruációt messze nemcsak testi történésnek tartja, hanem egy lassabb, passzívabb, befelé fordulósabb periódusnak a ciklusban, egy meditatívabb létezésnek, mikor a test erőt gyűjthet és regenerálódhat. Mindennek megélésére azonban a társadalomban nincs lehetőség, ott ugyanúgy „pörögni” kell mindig, és tulajdonképpen a testem ez ellen a pörgés ellen tiltakozik a „hagyj nyugton, hagyj pihenni”-vel. A szülésről szót ejtvén láthatjuk, hogy létezik egy technokratikus, férfiközpontú, medikalizált helyzetet teremtő szülésmodell, és emellett ott van a holisztikus, nőközpontú látásmódja a szülésnek, amely a szülést nem medikalizált kontextusba helyezi, arról nem mint egy vészhelyzet elkerüléséről beszél.

Szendi Gábor jelen könyvben az, aki a leegyszerűsítőbb elképzeléseket adja írásában. Szemlélete szerint a nőé egyebek mellett a szülés és a nevelés. Abból kiindulva, hogy ha a természet nem „tesz” semmit, az agy női agy lesz, a férfi agy kialakulásához pedig bonyolult átalakításokra van szükség, két folyamatot nevez meg: a defemininizációt (női vonások aktív törlése), és a maszkulinizációt (férfi vonások kialakítása). Kilmartin nyomán (The masculine self! – ez ugyanolyan szegregáló, az átmeneteket nem hangsúlyozó cím, mint amilyenné ezen rövid írás nyomán Szendi elmélete válik) két grafikont tesz közzé. A grafikon „női részét” vizsgálva pl. azt állapíthatjuk meg, hogy a homoszexuális és biszexuális nők egy része nagyon defeminin, a másik részük nagyon maszkulin. Tehát akárhonnan nézzük, mindenképp maszkulinok a homoszexuális és biszexuális nők? A heteroszexuális nők pedig azok, akik a legkevésbé defemininek vagy maszkulinok? (A grafikont nézve ez is kikövetkeztethető…) De ugyanígy következtethetünk a grafikon szegregált „férfirészét” vizsgálva is: eszerint a homoszexuális és biszexuális férfiak a legkevésbé defeminizálódnak (azaz a leginkább megmaradnak náluk a női vonások). Szendi olyan kategóriákat is használ, mint „férfiakhoz vonzódó transzszexuális” és „nőkhöz vonzódó transzszexuális”, ill „a szexuális transzszexuális” (sic!), utóbbinak definicíója érdekelne, előbbiek pedig nem igazán elfogadható kategóriák, mivel a szexuális orientáció és a transzszexualitás függetlenek egymástól, azaz „azt kell megmondani”, hogy transzszexuális férfiról vagy transzszexuális nőről van-e szó, nem pedig, hogy kikhez vonzódik. Szendi szegregációját fenntartva továbbviszi kategóriáit: a fiúk/férfiak nála mind a fémjátékokat szeretik, a verekedést, és durva játékokat; racionálisabbak és logikusabb gondolkodásúak, jobb a vizualitásuk és térlátásuk; míg a lányok/nők gyűjtögetők, gyereknevelők, kooperálnak, beszélgetnek, emocionálisak, puha plüssjátékokat szeretnek., agyuk, a női agy empatikus, míg a férfiaké rendszerező és rendszeralkotó. Az empatikus agy gyakorlatias, emberközpontú és anyai stílusú: védelmező és segítő, míg az apa(i stílus) rendszabályozó és fegyelmező. A társadalmi nem fogalma: az a ma már tudományban evidens dolog, hogy ti. olyanná leszünk, amilyenné tesznek minket, Szendi tudományos igényű írásában teljességgel eltűnik, pedig a vizsgált témában egyáltalán nem lehetne elhanyagolható.

A könyv következő fejezetében a Szeretet köré épülnek az írások, és amellett, hogy a határokról sokszor (a legtöbbször) úgy esik szó Feldmár szeretetet és vágyat, akaratot és szexet boncolgató írásában, mint aki úgy Másik, hogy velem ellentétes nemű, létfontosságú tudást meríthetünk a szerzőtől a szeretet, a vágy, és az akarat természetéről. Feldmár következő írása pedig a szeretet csodájáról szól, pl. arról, hogy az iskolában azt nem tanítják: „nem lehet valakit, akivel együtt él az ember, CSAK szeretni”.

Mester Dóra Djamila írása nagyszerű. A melegségtől és a társadalmat övező titkoktól, normáktól eljut ahhoz, hogy hogyan is lehetne teljesebb szexuális életet élni, hogyan tudjuk megélni a szexualitást a maga teljességében. Mint írja, a „”klasszikus” nyugati férfias férfi és nőies nő kettősére épülő társadalmi modell kiüresedett csontos vázként szurkálja testünket”, és amíg a nő és férfi ellenségek, addig nehéz kiegyensúlyozott szexualitásról beszélni. A szexben Mester szerint mindenképpen segítség, ha úgy tekintek nőre és férfira, mint nagyon hasonló lényekre, akik képesek együttműködésre és intim kapcsolatok kialakítására. Mester a szex-pozitivizmust támogatja, ami szerinte annyit tesz, mint elfogadni, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy úgy élje meg szexualitását, ahogy akarja. Ebből következik, hogy ami nekem jó, az nem feltétlenül jó neked is. De fontos, hogy én tudjam, nekem mi a jó, és ezt merjem veled megosztani.

Yvon Myoken Bec René Girard mimetikus elméletét ismerteti velünk. Girard könyvében, „A romantikus hazugság és a regény igazsága”-ban azt állítja, hogy függőleges közvetítésnél a modell az az ember, akinek a vágyát imitálod. Csak a vágyát utánzod, nem őt – ahogy pl. Julien Sorel tette ezt Napóleonnal. Érdekes megvizsgálni azt, hogy mi történik akkor, ha ez a modell a közvetlen világodba kerül, pl. éppen a legjobb barátod. Akkor az történik, állítja Girard nyomán Bec, hogy megjelenik a rivalizálás. Másképpen: a tükörneuron olyan neuron, ami akkor aktivizálódik az agyban, ha a másik cselekvését szemléljük. A rivalizálással megjelenik az erőszak is, és az emberiség történelme sem szól másról, ahogy a mítoszok, vallások sem. Bűnbak, kollektív vádak, üldözések. A kollektív gyilkosság csak úgy működik, ha az áldozatot bűnösnek kiáltják ki, erre a mechanizmusra a Biblia is rámutat: ha tudod, hogy az áldozat vétlen, akkor nem működik. Girard nyomán Bec azt írja, hogy többé nincs olyan mechanizmus, ami megvédi az emberiséget önmaga erőszakosságától. Olyan szinten vagyunk, ahol az utolsó bűnbak maga a kereszténység, és ez az utolsó korlát is, ami visszatart az erőszak teljes szabadon eresztésétől. Az emberiség a mimézis, az utánzás által elpusztítja önmagát. Mikor az utánzás a riválisra irányul, az gyilkossághoz vezethet, mikor önmagad ellen fordítod, az pszichózis vagy skizofrénia, írja Bec. A terrorizmus időszakában már lehetetlen megtudni, hogy hol fog megjelenni az erőszak, a legnagyobb erőszak, az atombomba, emberek kezében van. Nem tudjuk, mi fog történni, új helyzet előtt állunk. Az emberi erőszak és a természeti erőszak eggyé válik a bolygó felgyorsult pusztulásában, és Girard szerint csak a mimetikus igazságra való ráébredés ébresztheti fel csak az emberiséget. Vagy a zazen. Mikor „mindent abbahagysz, és meglátod, mi történik.” Hogyan térhetünk vissza ahhoz a ponthoz, ahol mindenki mélyen találkozhat beszéd nélkül? – kérdi Bec. A szessinben összegyűjtődik, összeszedődik a tudat. El kell engedni a gondolatokat, nem várni semmire, csak ülni és lenni: itt és most. A nem elérő, nem nyerő tudatról van szó, mikor a nem vágyakozásra vágyunk. Ez az, amit nehéz, de mindenképp érdemes elérni…

A harmadik fejezet címe: „Itt és most”. A fejezetet bevezető írásában Feldmár azt írja, hogy négyen vagyunk az ágyban: a te nőd és férfid, az én nőm és férfim. Mind a négy formában ki kell jönnünk egymással.. Második, fejezetbeli írásának középpontjában a Philip Larkin költő által használt, pénzre vonatkozó „megfagyott vágy” áll.

Sterk Barbara rövid írásában a technikai felfedezéseket kísérő retorikákat veszi szemügyre. Akár az internetet, akár a távírót, telefont nézzük, a köréjük ágyazódó narratívák hasonlítanak egymásra: pl. indokolatlan optimizmusukban, vagy a technikai haladás pozitív következményeibe vetett hitükben. A jövő pedig mindig aktív ágensként szerepel, mint aki már előre kialakította magát, és az embereknek csak hátra kell dőlniük és élvezniük.

Lelkes Zoltán jobbára a pénzről ír, hangsúlyozza a nők kisebb keresetét: diplomás nők is átlag 27,4%-al kevesebbet keresnek, mint diplomás férfi munkatársaik. Lelkes a pénzzel kapcsolatban a „flow”, azaz áramlatélmény megvalósulásának feltételeit, a tudás és a mozgástér egyensúlyát szorgalmazza. Ha ez megvalósul, akkor ugyanis az egyén is képes boldog lenni. Fel kell készülni az öngondoskodásra a pénz kontrollálásával és a megtakarítással, a befektetésekkel. Lelkes hasonlóan fontosnak látja az önismeretet is: rögzítsük, hogy mik a céljaink, mi a munkánk, és hogyan látjuk a kockázatot. Erre különböző stratágiákat ad meg.

Végezetül pedig a nyertes pályázatok előtt Büky Anna előszavát olvashatjuk a kreatív írás, az írástudás/-képesség fontosságáról, majd Jakab Gyöngyi, Daróczy Gabriella, Gál Éva, Grossman Eszter, Bereményi Réka, Hoppál Bori és Singer Magdolna írásait olvashatjuk a kötet végén.

Ami pedig engem illet: kétségeim és a fenntartásaim változatlanok.

Magyar LMBT szövetség, bejegyzett élettársi kapcsolat

Ma délelőtt tartotta első sajtótájékoztatóját a kilenc LMBT szervezetet tömörítő Magyar LMBT Szövetség.

A Szövetség képviselői ezután részt vesznek a Parlament emberi jogi bizottságának ülésén: itt a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot tárgyalják ezekben az órákban.

A Magyar LMBT szövetség véleménye a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatról:

20090309-MLMBTSZ-velemeny-beka.pdf

A bejegyzett élettársi kapcsolat és a jövő hét

Hétfőn tárgyal az Országgyűlés emberi jogi bizottsága a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatról, amelyet az alkotmányügyi bizottság már átengedett. Azután a parlamenti vita következik, majd a szavazás, amelynek során az MSZP-frakció nagy része és az SZDSZ-frakció egésze remélhetőleg támogatja a törvény elfogadását.

A Magyar Hírlap beszámol a Fidesz állásfoglalásáról:

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője lapunknak azt mondta: az igazságügyi tárca hibásan értelmezte a testület határozatát. Az ellenzéki párt – a KDNP-vel együtt – biztosan nem fogja megszavazni a jogszabályt, azonban az MSZP–SZDSZ vélhetően igen, így kevés az esélye, hogy a parlamenti többség elutasítja az új intézmény bevezetését.

Répássy szerint továbbra is az a probléma a törvényjavaslattal, hogy a házasság szintjére emeli az azonos neműeknek elérhető regisztrációt. "Ez értékválasztás kérdése. A Fidesz szerint éles határvonalat kellene húzni a kettő közé. A homoszexuális párok kapcsolatait nem családjogi, hanem vagyonjogi-gazdasági kérdésként kellene kezelni" – mondta az ellenzéki politikus. Hasonló véleményen van Szabó Endre, a NOE elnöke, aki úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, és ismét az AB-hoz fordulnak majd a jogszabály megsemmisítéséért.

Répássy szerint tehát az igazságügyi tárca hibásan értelmezte a decemberi AB-döntést. Ez a bekezdés nem tartalmaz semmilyen érvet, hogy miben is rejlene a tévedés. Azután viszont közli, hogy az a probléma, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a házasság szintjén volna. (Pedig nem volna ott: 1. nem házasság volna, hanem valami más; 2. nem teszi lehetővé, hogy azonos nemű párok hivatalosan is együtt neveljenek gyermekeket.) Holott az AB döntése ezt mondja: Az azonos nemű személyek számára azonban, akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48-49.]. A csúsztatás után még jön egy homofób kitétel arról, hogy az azonos nemű párokkal kapcsolatban nem volna szabad a család jogintézményéről beszélni, majd a NOE reménytelen kis harca (hiszen az előző számos homofób érvet felvonultató kifogásaiknak sem adott helyt az AB döntése). Egyetlen dologban egyetértek Répássy Róberttel: ez értékválasztás kérdése. Abszolút az, hogy valaki egyenlő jogokat akar biztosítani az ország állampolgárai számára, vagy éppen kirekesztő, másokat alapvető jogaikban korlátozó nézeteket akar propagálni.

ILGA-Europe: havi hírlevél

Az ILGA-Europe az ILGA (International Lesbian and Gay Association) európai regionális szárnya. Honlapja itt található. Mostantól olvassuk havi hírlevelüket, az Euro-Lettert, és híreikről mi is hírt adunk. (Válogatva.)

No. 162, 2009. február

Feliratkozás a hírlevélre: üres üzenetet kell küldeni erre az e-mailcímre. A korábbi hírlevelek pedig itt olvashatók.

ILGA-EUROPE
Álláslehetőség az ILGA-Europe-nál: Communications Officer. Feladat: a szervezet kommunikációs stratégiájának megvalósítása. Honlapfenntartás, adatbázis-kezelés, stb. Feltétel: munkatapasztalat (kommunikációs) szervezetben, szövegezésben és szerkesztésben / korrektúrázásban való járatosság, Word, Excel, Power Point, adatbázis szoftverek használata. Kiváló angoltudás, emberi jogi ismeretek, egy másik európai nyelv ismerete. Pályázni márc. 13-ig lehet. Részletek.

***

2008-ban az ILGA-Europe és az IGLYO (International Gay and Lesbian Youth Organization, ifjúsági szervezet) egy közös projektjében azt vizsgálta, hogy a szexuális orientáció és a nemi identitás hogyan kapcsolódik össze más identitásformákkal, pl. a korral. A projekt alapja az a felismerés volt, hogy bizonyos korcsoportok mintha nem is léteznének az LMBT közösségben, láthatatlanok: főleg az LMBT fiatalok, és (még inkább) az idősebb LMBT emberek.

A projekt céljai (többek között):

Felmérni, mivel néznek szembe a fiatalabb és idősebb LMBT emberek, feltérképezni a közös pontokat és a különbségeket a korral kapcsolatban;
Összehozni mindenféle korú LMBT embereket és megvizsgálni a generációk közötti diskurzus lehetőségeit;
Növelni a rejtett LMBT korcsoportok láthatóságát, és megnézni, hogyan lehet a velük kapcsolatos kérdéseket / problémáikat integrálni a különböző nem specifikusan LMBT szervezetekbe.

A zárójelentés (módszertan, eredmények, következtetések) itt olvasható:
www.ilga-europe.org/europe/publications/non_periodical

***

Munkalehetőség az ILGÁ-nál: Finance, Administration & Organisations Support Officer. Brüsszel. Leírás: www.ilga.org

--------------------------
--------------------------

EURÓPA Az Európa Tanács szakértői bizottsága megkezdte egy javaslat összeállítását, amely a szexuális orientáció és a nemi identitás miatti diszkrimináció megszüntetéséről szól.

A szakértői bizottságot a Miniszterek Bizottsága bízta meg a javaslatok elkészítésével. A szakértői bizottság először február közepén ült össze Strasbourgban. Kilenc tagállam küldhetett szakértőket, ők állítják össze a javaslatokat 2009-ben, és ezekről majd a Miniszteri Bizottság dönt, amely mind a 47 tagállam képviselőit jelenti. Ezek a javaslatok jelentik majd az első részletes nemzetközi "puha törvényt" a szexuális orientáción és a nemi identitáson alapuló diszkrimináció ellen.

A 9 tagország: Ausztria, Horvátország, Németország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Svájc, Macedónia. Megfigyelő, javaslatokat tevő civil szervezetek: Transgender Europe, ILGA-Europe, Amnesty International, Human Rights Watch.

***

Az Európai Bizottság újságírókat díjazott, akik cikkeikkel a diszkrimináció ellen küzdenek.

Az EU első díját két cikk kapta meg: egy francia cikk meleg focistákról, és egy dán cikk az iszlámba betért nőkről. A harmadik díjat egy portugál cikk nyerte (kisebbségiekről, akiknek sikerült áttörniük az üvegplafont), a roma különdíjat pedig egy görög újságíró (a nekik szánt szerepekből kilépő roma nőkről írt). Az első díj nyertese Pascale Krémer, a Le Monde újságírója, aki “Homofóbia és foci" címmel írt cikket egy choozi focicsapat meleg játékosairól. Azt vizsgálja, hogy a futball marketingje hogyan járul hozzá a melegek és leszbikusok elleni diszkriminációhoz, de szót ejt a különböző európai futball-ligák pozitív lépéseiről is.

A nyertes cikkek itt olvashatók:
http://journalistaward.stop-discrimination.info/winners0504241.0.html

***

Új videó az EU diszkriminációellenes kampányáról, az ILGA-Europe Facebook-oldalán:
http://www.facebook.com/pages/ILGA-Europe/11494607341

------------------------------
------------------------------

LMBT CSALÁDOK
Háttér Társaság a Melegekért

2009. február 11-én a Kormány úgy döntött, hogy támogatja az új törvényjavaslatot a bejegyzett élettársi kapcsolatról. (Rövidítek... Az AB döntését ismertettük korábban.) Az új tv-javaslat már csak az azonos nemű párok számára nyitná meg a bejegyzett élettársi kapcsolat új intézményét, és megteremt egy másik új jogintézményt is: a nyilvántartásba vett kapcsolatokét (jóval kevesebb jog, tulajdonképpen csak a bizonyítás megkönnyítésére, mind különböző, mind azonos nemű párok számára). A BÉK pedig két területet kivéve hasonlítana a házassághoz. A két terület: gyermekek közös örökbefogadása, névviselés.

------------------------
------------------------

TRANSZNEMŰEK JOGAI

A nemek egyenlőségéről szóló irányelvek monitorozása a transzneműek szempontjából
Silvan Agius, ILGA-Europe Policy & Programmes Officer

Az ILGA-Europe gyűjti a diszkriminációs eseteket az alábbi területeken:

· Munka
· Fizetés
· Társadalombiztosítás
· Nyugdíj
· Javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás

Aki tud transzneműeket érintő hátrányos megkülönböztetésről, írjon e-mailt erre a címre a következőkkel:

· rövid leírás
· mit tett az érintett személy vagy szervezet
· hivatalos válasz
· bizonyítékok

Háttér-vélemény

Az AB decemberi döntése után mind a miniszterelnök, mind az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium gyorsan kijelentette, hogy megoldást keresnek, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye minél hamarabb elérhetővé váljon az azonos nemű párok számára. Az IRM december végén megkérte az LMBT jogvédő szervezeteket, hogy írásban küldjék el véleményüket arról, hogy az AB-döntés után milyen BEKA-törvényt szeretnének. Ilyen véleménnyel csak a Háttér Társaság a Melegekért állt elő. Ez hamarosan a honlapjukon is olvasható lesz, de addig is (engedélyükkel) közzétesszük itt.

A Háttér Társaság a Melegekért véleménye a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény alkotmánybírósági megsemmisítése és az új törvényjavaslat kidolgozása kapcsán (2009. január 20.) hatter_bek2009jan.pdf

Meleg téma a Parlamentben

A Szimpozion Egyesület 2008. szeptember 6-án számolt be a miniszterelnök által kezdeményezett Magyar Demokratikus Charta megalakulásáról (a Népszabadság beszámolóját átvéve), közölve az aláírók listáját is, közöttük az egyesület ügyvezetőjének, Virág Zsoltnak az aláírásával. Gréczy Zsoltnak, a miniszterelnök kommunikációs tanácsadójának blogbejegyzése szerint ("De ott vannak nemzetközi hírű írók, szociológusok, koreográfus, világhírű karmester, a filmszakma nagy öregjei és ifjú titánjai, költő és történész, a demokratikus ellenzék képviselője, 1956 hőseinek leszármazottjai, roma-, valamint melegszervezet képviselője, több egykori és mai liberális képviselő, egy volt kisgazda politikus, újságírók, üzletemberek, orvosok, pedagógusok, kereskedelmi televíziók médiasztárjai.", Navracsics égése, 2008. szeptember 9.) aláírásával szervezetét, a Szimpozion Egyesületet képviselte.

Más melegszervezetek és melegaktivisták nem csatlakoztak a kezdeményezéshez, és amikor a miniszterelnök informálisan kereste a kapcsolatot melegszervezetekkel, visszautasították a csatlakozást a Chartához. Nem tudhatom biztosan, hogy ennek a kudarcnak a hatására született-e meg a nagy ötlet, miszerint Gyurcsány Ferenc maga fogja kérni, hogy Chartájához ne szervezetek, hanem személyek csatlakozzanak ("A chartához szándékosan nem a kilencvenes évek elején használt demokratikus jelzőt illesztettem, hanem a magyar jelzőt. Azt gondolom, hogy ez a legszélesebb közös befogadó keret. Nem a különféle szervezetek csatlakozására számítok.", Vízben, földben az ország kincse, Népszava, 2008. július 26.), akiknek a neveit olvasva sokkal kevésbé feltűnő, hogy hiányzanak a melegek. Az azonban biztos, hogy olyan szüksége volt egy melegaktivistára, mint egy falat kenyérre, és ebben a helyzetben írt alá Virág Zsolt. Így esett meg aztán az a furcsaság, hogy a miniszterelnök tanácsadója egy miniszterelnöki kérésre magánszemélyként aláíróról állította, hogy aláírásával melegszervezetet képvisel.

*****

"Meleg téma a Köztársaság Napján a Parlamentben" címmel jelent meg beszámoló a Szimpozion Egyesület honlapján Virág Zsolt melegaktivista felszólalásáról a Köztársaság Napja alkalmából 2009. január 30-án a Bibó István Közéleti Társaság és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által szervezett megemlékezésen. A beszámoló szerint Virág Zsolt a Szimpozion Egyesületet is képviselte a Parlamentben, és felszólalására Gyurcsány Ferenc (MSZP), Kende Péter, Kuncze Gábor (SZDSZ), Zsigmond Attila (MDF), Bitó László és Hanti Vilmos felszólalása mellett került sor.

Többször is végigolvastam az egész beszédet (a meleg vonatkozású rész kiemelése itt olvasható), mert először nem hittem el, hogy egy ismert melegaktivista a törvényhozás színhelyén, a miniszterelnök és más pártpolitikusok előtt, a nagy port kavart alkotmánybírósági döntés és a meleg bejegyzett élettársi kapcsolatról éppen csak megindult kormányzati egyeztetés idején elmondott beszédében egy szóval sem említi meg a jogkiterjesztés fontosságát. Aztán megtaláltam: "Sokan azt mondják, nekünk melegeknek egyenlőek az esélyeink, jogaink, minek erről beszélni."

Ennyi. Sokan úgy gondolják, hogy a melegek jogilag egyenlőek, és ezt Virág Zsolt a későbbiekben semmilyen módon nem árnyalja, magyarázza, cáfolja, vitatja. Minek erről beszélni, és tényleg, nem is beszél róla. A beszéd egyébként meglehetősen terjedelmes, és van benne szó sok mindenről. Sok mindenről, amit nem kényelmetlen hallania a miniszterelnöknek.

*****

Hogy a mai napra rendelt Lévai Katalinunk is meglegyen, ezt a meghívót találtam a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének honlapján: "Dr. Lévai Katalin, európai parlamenti képviselő, az MSZP Emberjogi és Gyermektagozat alelnöke, a Holokauszt Emlékőrzéséért Egyesület elnöke meghívja Önt a „Politikusok és civilek összefogása a kirekesztés ellen” című Kerekasztal-beszélgetésre. 2008. november 7., péntek, 10 óra, Holokauszt Emlékközpont, 1093 Budapest, Páva utca 39. Meghívott előadók: Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért, ügyvivője". Majd Lévai Katalin blogjában: "Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője azt kifogásolta, hogy a melegek és leszbikusok sajnos még mindig nem "szobatiszták" a politika számára."

Úgy tűnik tehát, hogy lehetséges jogkövetelő, kritikai hangnemben felszólalni akár egy politikus által szervezett, politikusokkal összefogást hirdető rendezvényen is. Csak akarni kell. Akár azon az áron is, hogy nem fogják meghívni a miniszterelnökkel együtt beszédet tartani a Parlamentbe.

Kizártak

A Magyar Narancs múlt heti számában interjút közölt Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével. Megkérdezték az AB bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló döntéséről is. (Ld. ezt a korábbi bejegyzést.) Paczolay érdekes új identitást definiál a melegek és leszbikusok számára: a házasságkötésből kizártaknak nevezi őket. (Előbújás: Anya, apa, én egy házasságkötésből kizárt vagyok.) Node idézem a vonatkozó részt:

MN: Egy másik sokat vitatott téma: a bejegyzett élettársi kapcsolat (bék). A törvényt megsemmisítő határozat bírálói szerint ilyen alapon a válást is betilthatná a testület, hiszen az is gyengíti a házasság intézményét.
PP: Ez egy nagyon nehéz kérdés volt, a kilenc bíró kilencféleképpen közelített a problémakörhöz. Bár az egy szem különvélemény nem ezt tükrözi, a vita rendkívül árnyalt volt. Az alapvető morális, erkölcsi attitűdök, felfogások mozdultak meg. Nincs ebben semmi különös, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagjait például a nagy kérdésekről - eutanázia, abortusz - alkotott felfogásuk alapján kategorizálják, ez sokszor még a kinevezésükben is szerepet játszik. A kiindulópont az volt, hogy nálunk az alaptörvényben külön szerepel a házasság védelme - a Lajtán túli országokban ilyet ritkán látni. Ráadásul 1995-ben az AB kimondta, hogy a házasság egy férfinak és egy nőnek a köteléke, de azt elismerte, hogy a kérdés megítélésében dinamikus fejlődés tapasztalható a történelemben. Tehát ezt az intézményt nem lehet megszüntetni, illetve a házasságot más hasonló intézményekkel szemben védeni kell. Az elénk került törvényben viszont volt egy olyan általános utaló szabály, mely szerint a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden egyéb vonatkozásban a bejegyzett élettársi kapcsolatra. Az előadó bíró, Lenkovics Barnabás előkészítő anyagában egyebek között azt a megoldást is felvetette, hogy a házasság nem sérül, ha a két intézmény között van egy szignifikáns különbség. Márpedig van egy ilyen: az örökbefogadás tilalma. De a vita végén az volt a konszenzusos vélemény, hogy ez kevés, a bejegyzett élettársi kapcsolat megkettőzi a házasság intézményét.
MN: Nem lehetett volna a tizennégy évvel ezelőtti határozatot felülbírálni?
PP: A többség most úgy döntött, hogy az 1995-ös álláspontról nem mozdulunk el. A jelenleg lehetséges élettársi kapcsolatot egyébként az Alkotmánybíróság terjesztette ki az azonos neműekre. Most pedig kimondtuk: ha a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, akkor nem lehet elvitatni a házasságkötésből kizártaktól, hogy egy ahhoz hasonló intézmény keretei között éljenek. Úgy tudom, a kormány már készül a megfelelő szabályozás kidolgozására.

Szóval nagyot vitáztak. Ez azért jó, vagyis még mindig jobb, mint ha mindegyikük egyértelműen konzervatív és heteroszexista érveléssel állt volna elő.

"(..) nálunk az alaptörvényben külön szerepel a házasság védelme - a Lajtán túli országokban ilyet ritkán látni." Hát nem csoda. A házasság olyan intézmény, amely jelentős hagyományokkal rendelkezik kultúránkban. Miért kellene külön védeni? Pontosan mit jelentene ez a védelem? Rendben, élhessen vele, aki élni akar. De ha valaki nem, akkor hogyan lehetne erőltetni? Miért kellene bármilyen (alap)törvényi szabályozással tenni ezt?

"Ráadásul 1995-ben az AB kimondta, hogy a házasság egy férfinak és egy nőnek a köteléke, de azt elismerte, hogy a kérdés megítélésében dinamikus fejlődés tapasztalható a történelemben. Tehát ezt az intézményt nem lehet megszüntetni, illetve a házasságot más hasonló intézményekkel szemben védeni kell." De vajon mi a két mondat közötti kapcsolat? Hol az ellentmondás? 1. A konzervatív országokban csak különneműek házasodhatnak, a nyitottabban gondolkodó népeknél meg az azonos neműek is, és egyre több olyan állam van, amely ezt lehetővé teszi. 2. Ki akarja megszüntetni a házasságot? És hogyan kell védeni? Ha a védelem azt jelenti, hogy egy bék nem járhat ugyanolyan jogokkal (hiszen ezt mondta utoljára az AB), akkor is hol az ellentmondás? Az azonos neműek közötti házasság nem szünteti meg az intézményt. Az intézmény pont úgy virulhat a legjobban, ha különnemű és azonos nemű párok is házasodhatnak, és ha a sáncolásos védelem csak úgy érvényesülhet, hogy a bék intézménye kevesebb jogot biztosít, mint a házasság, akkor legyen, de a bék is legyen egyformán nyitva mindenki előtt. A homofóbia érvei egyszerűen nem szoktak logikusak lenni.

Lévai Katalin díjakat osztogat

Olvasom a Nők Lapjában "Emberséges civilek" címmel, hogy "Emberség-díjat kapott decemberben öt civil kezdeményezés. Az Európai Feminista Kezdeményezés által alapított díjat a társadalmi összefogásért, a demokráciáért, a hátrányos helyzetűek támogatásáért, a kisebbségek védelméért ítélték oda a Tarka Magyar! mozgalomnak, a Magyar Demokratikus Chartának, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE), a Szociális Chartának, és a Szövetség az Élelmiszer-önrendelkezésért elnevezésű ökopolitikai szervezetnek. A díjakat Lévai Katalin európai parlamenti képviselő adta át", képaláírás: "Lévai Katalintól vehette át a jeles díjat Morvayné Bajai Zsuzsanna, a NOE elnökhelyettese is". (Lévai Katalin a Nők Lapja Cafén vezeti blogját, a Nők Lapja írásait is közölni szokta, "Női létünk" című interjúsorozatának első vendége a Nők Lapja főszerkesztője volt.)

Morvayné Bajai Zsuzsanna kedves ismerősünk, a tavalyi melegfesztivál nyitónapján általam szervezett beszélgetésre egyedüliként jött el a meghívottak közül. (Miután tisztáztam a NOE-vel, hogy a nyilvánosan beharangozott bejegyzett élettársi kapcsolat elleni alkotmánybírósági beadványukat nem kívánják nyilvánosságra hozni, ámde hajlandók beszélgetni róla. Amikor később kiderült, hová is hívom őket, már nem mondták vissza a részvételt, viszont a későbbiekben Pálfi Balázsnak a Szigetre szóló meghívóját nem fogadták el.)

Megtudhattuk tőle, hogy nem ismer melegeket, a NOE-nek nincsenek meleg tagjai, és nem is tartja elképzelhetőnek, hogy legyenek, hiszen az alapszabály rögzíti a házasság tiszteletét, márpedig szerinte elképzelhetetlen, hogy törvényi lehetőség híján melegek a NOE által elismert módon alapítsanak családot. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a melegeknek sem volt jó, erről ugyan nem kérdezett meg melegeket, de a melegeknek egyébként sem törvényi megoldásokat kell keresniük a problémáikra.

Lévai Katalin a beszélgetésünk előtt egy-két órával nyitotta meg a melegfesztivált a Művész Moziban, így talán remélhetem, hogy a beszélgetés híre hozzá is eljutott, de ha mégsem, az bizonyos, hogy a NOE bejegyzett élettársi kapcsolat elleni beadványát és álláspontját, melyet később még egy nyilatkozattal megerősített a NOE, ismernie kellett. Szintén közismert Sólyom László köztársasági elnöknek a NOE tagjaként a NOE megalakulási ünnepségén világgá röpített sziporkája, miszerint "a család és a házasság, intézményi szinten nincsenek veszélyben. Az Alkotmánybíróság ... megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy a magyar Alkotmány szerint a házasság férfi és nő kapcsolata". Talán nem kell sokat magyaráznom, hogy aki fél, retteg a melegek jogegyenlőségétől, az homofób. Akkor is, ha köztársasági elnök.

A dolognak külön pikantériája, hogy Lévai Katalin nem csupán egy homofób, antifeminista szervezetet tüntetett ki egy feminista szervezet nevében, hanem még kifejezetten a melegekre is hivatkozott a díj átadásakor: "kitűnő ötletnek tartja ezt a civil kezdeményezést, mert részt vett az idei melegfelvonuláson, a európai és a hazai Demokratikus Chartának egyik alapító tagja, ezért több módon is érintett", illetve külön is kiemelte, milyen jó dolognak tartja, hogy "színes a paletta, mert olyan személyiségek kaptak díjat, akiknek szervezetei reprezentálják a hagyományt, védik az anyaságot". Szerintem igazán színes és toleráns akkor lett volna, ha a Magyar Gárdát is kitünteti.

Lévai Katalin, az idei Operabál fővédnöke Franco Nero díszvendéggel együtt nyitja meg a bált február 21-én. Gondolom, ott meg a mélyszegénység felszámolásáért fog küzdeni.

Szolgálati közlemények

Kedves Olvasók, nem tűntünk el az éterben! Csak azért nem született néhány napig blogbejegyzés, mert az Inter Alia jövőbeli terveivel voltunk elfoglalva.

Konkrétan: pályázatot írtunk (és még most is írunk). Eleddig nem kellett ilyet tennünk (ami jó, mert nem sok élvezet van benne) -- hiszen a múlt évben (az IAA működésének első évében) csak kétféle dolgon ügyködtünk: írtuk a blogot, ami persze önkéntesmunka, és kiadtuk Leslie Feinberg regényét, a Kőkeményt (Stone Butch Blues). Az utóbbi bőven elvitte az alaptőkénket, de hát régi terv volt... Mindenesetre jó lenne, ha a nyomdára költött összeg visszaáramlana az alapítvány kasszájába (merészen azt gondoltuk, hogy vissza fog, és akkor más céljainkra költjük, pl. a honlap fejlesztésére, átstrukturálására), de nem úgy tűnik, hogy vissza fog, vagy ha igen, akkor nagyon lassan teszi ezt. (Kiszámoltam, a könyveladásokból most 15%-nál tartunk.) De azért fogyogat a könyv az Írók boltjából, ma épp hívtak, hogy vigyünk még, de azonnal. Annyira könnyen nem megy, holnap este tudunk odajutni, remélem, addig nem keresik sokan, vagy ha igen, akkor visszatérnek csütörtökön. Ma is jelent meg róla recenzió, az Irodalmi Centrifuga lapján. (Gordon Agáta írta.)

De a pályázatokra! Amit a közeli jövőben tenni szeretnénk, az főleg az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatával és a gyermekneveléshez való jogukkal (közös szülőség) kapcsolatos. Konkrétan: kutatni, interjúzni, jelentést írni, győzködni, történeteket megjelentetni papíron és online, netes fórumot teremteni. A blog mindenesetre megy tovább, csak jelezni akartam, hogy nem tűntünk el.

Leszbikus szülők

Egy amerikai kutatás, amelyben leszbikus párok által nevelt gyerekeket vizsgáltak tízéves korukban, és a kutatás első alanyai 22 éve születtek (olyan családokat vizsgáltak, amelyekben két nő együtt vállalt gyermeket, donor-inszeminációval, 1986 óta), arra jutott, hogy a gyermekek ezekben a családokban tökéletesen egészségesek és boldogok. Ha bármi gondjuk akadt, az a homofób társadalom miatt volt, és az efféle gondokat nagymértékben enyhítette, ha olyan intézményekbe jártak, amelyek eleve pártolták az egyenlőséget és a sokszínűséget. Hír.

A cikket követő két hozzászólás tetszik: az egyik annyit mond, hogy ja, minek kutatni ahhoz, hogy ezt tudjuk, a másik meg hogy no hiszen, ezek felfedezték, hogy az LMBT emberek is emberek.

Sajnos nálunk még nem fedezték ezt fel.

Bejegyzett élettársi kapcsolat, az Alkotmánybíróság döntése

Hétfőn, december 15-én az Alkotmánybíróság döntött a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényről. A döntés szerint a 2007 őszén elfogadott törvény (2007 évi CLXXXIV. tv.) alkotmányellenes, ezért január 1-én nem léphet hatályba. De mit is jelent az AB döntése? (Teljes szövege itt olvasható.)

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (BÉK) egy olyan új jogintézményt hozott volna létre, amely egyformán vonatkozott volna különnemű és azonos nemű párokra. A bejegyzett élettársak a törvény szerint sok területen azonos jogokat élvezhettek volna a házastársakkal -- kivéve azt a lehetőséget, hogy gyermeket (akár egyikük biológiai gyermekét) közösen örökbefogadjanak.

Az AB határozatának 2. pontja azt mondja, hogy a törvény alkotmányellenes lett volna, 1. pontja viszont megállapítja, hogy "az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes".

A döntés lényege tehát az, hogy a BÉK intézménye csak a különnemű párok szempontjából alkotmányellenes, mégpedig azért, mert a BÉK nagyon hasonlít a házassághoz, az AB pedig védené ettől az új intézménytől a házasság intézményét.

Az AB-hez egyébként 6 olyan beadvány érkezett, amely alkotmányellenesnek nevezte a törvényt. Ezek egytől egyig azt erősítgetik, hogy a BÉK hasonlít a házassághoz, és ezért alkotmányellenes, s persze lényegi (vagyis inkább leglényegesebb) elemük a homofóbia is. Az egyik nagyon abszurd érvelés:

Jogalkotói mulasztásnak tartja emellett, hogy a Béktv. nem garantálja megfelelően az érintett tisztségviselők (anyakönyvvezetők, közjegyzők) lelkiismereti és vallásszabadságát, ők ezért a „házasság intézménye mellé alacsonyabb jogszabály által rendelt intézménnyel szemben támasztott lelkiismereti aggályaik, kulturális, vallási, erkölcsi megfontolásaik ellenére is kötelesek annak létesítésekor és megszüntetésekor közreműködni”.

Igen, az egyház és az állam intézményi bizony függetlenek egymástól ebben az országban. Aki elsősorban az egyház törvényeit akarja követni, az majd pap vagy szerzetes lesz -- aki viszont állami intézmény képviselője, annak munkáját nem befolyásolhatják vallásos érzületei. Igen érdekes volna, ha egy anyakönyvvezető nem volna hajlandó közreműködni korábban elvált emberek házasságában, mert egyháza nem ismeri el vagy helyteleníti a házasságok felbontását. Olyan érvelés is van, amely szerint kizárólag a férfi és nő közötti házasságkötés "méltó az emberhez", node ezen a ponton abba is hagyom a bigott vélemények ismertetését, ennyi bőven elég.

Az AB fenntartja azt a véleményét, hogy csak különneműek házassága alkotmányos, ugyanakkor kimondja, hogy az azonos nemű párokat is megilleti a házassághoz hasonló jogi elismerés:

3.2.2. A házasság mint alapvető társadalmi intézmény alkotmányi védelmének fentebb kifejtett követelménye azonban értelemszerűen nem érvényesül azok vonatkozásában, akik azonos nemük következtében nem köthetnek egymással házasságot. (...) Míg a különnemű párok esetében a „házasság vagy élettársi kapcsolat” szabad választás kérdése, addig az azonos neműek jogi lehetőség hiányában nem dönthetnek úgy, hogy a házasság kötelékébe lépnek az élettársi viszony helyett. Hangsúlyozva tehát, hogy bár a házasságon kívüli párkapcsolati formák védelmének kötelezettsége sem a különböző neműek, sem pedig az azonos neműek vonatkozásában nem vezethető le az államnak az Alkotmány 15. §-ában foglalt, a házasság és család védelmét előíró „intézményvédelmi kötelezettségéből”, az azonos neműek tartós párkapcsolata számára azonban az elismerés és a védelem igénye — mivel ők házasságra nem léphetnek — az emberi méltósághoz való jogból [Alkotmány 54. § (1) bekezdés], és az abból származtatott önrendelkezési jogból, az általános cselekvési szabadságból, illetve a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogból [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 45.] levezethető. (...) Az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat a de facto élettársi viszonyhoz képest valódi — eddig számukra nem biztosított — elismerést és jogi védelmet nyújtana. Egy ilyen — a de facto élettársi kapcsolathoz képest privilegizált — jogintézmény célja egyfelől a regisztráció lehet, ami az élettársi viszony fennállásának bizonyítását könnyíti meg. Másfelől a törvényhozó az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát mint jogi keretet lényeges alanyi — személyi és vagyoni — jogosultságokkal és kötelezettségekkel, mint tartalmi elemekkel töltheti ki olyan mértékben, hogy ezáltal számukra új személyi státus keletkezzen. E körben lehetősége van arra, hogy miután a házastársakra vonatkozó szabályokat részleteiben áttekintette, azok közül a megfelelőket alkalmazni rendelje az azonos nemű bejegyzett élettársakra is, illetve, hogy az egyenlő méltóságú személyként történő kezelés követelményét szem előtt tartva a szexuális irányultságból adódó különbségeket figyelembe vegye.

A házasságkötési joggal rendelkező különböző nemű személyek helyzetét az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolata nem befolyásolja, különösen nem sérti, vagy veszélyezteti. A házasság támogatására, védelmére, ösztönzésére vonatkozó — az Alkotmány 15. §-ából következő — állami intézményvédelmi kötelezettség ugyanis kizárólag azok vonatkozásában értelmezhető, akik házasságkötési joggal és lehetőséggel rendelkeznek. Csak az ő esetükben nem lehet alkotmányosan létrehozni egy, a házassággal „majdnem” azonos tartalmú más jogviszonyt. Az azonos nemű személyek számára azonban, akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48-49.]. Egy ilyen új jogintézmény nem sérti, nem is veszélyezteti a házasság Alkotmány által kiemelten védett helyzetét (az Alkotmány 15. §-át), illetve a különböző neműeknek szintén az Alkotmány 54. § (1) bekezdéséből levezetett házasságkötéshez való jogát.

Vagyis az AB azt fejtegeti hosszasan, hogy az azonos neműeknek minden alkotmányossági aggály nélkül meg lehet teremteni egy olyan új jogintézményt, amely a házassághoz sok tekintetben hasonló jogokat garantál, ámde nem házasság a neve.

Leszögezi azonban az AB azt is, hogy fenn kell tartani a különbséget azokon a területeken, amelyek a "az ilyen kapcsolat természetéből adódnak". Persze a gyermekvállalásra és a szülővé válás lehetőségére gondolnak az azonos nemű párok esetében. Ez szomorú. A "természet" szó használata különösen az.

A döntés után két alkotmánybíró párhuzamos indokolása következik (mindketten "a házasságot védik", és hangsúlyozzák, hogy szűkre szabnák az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatához fűződő jogokat, ha a törvényhozó előáll egy újabb BÉK-törvénnyel), illetve Bragyova András különvéleménye -- ő elfogadta volna a BÉK-törvényt úgy, ahogy van (illetve volt). Érdemes végigolvasni okfejtését a változó társadalmi konvenciókról és a nekik való megfelelésről. (Kedvenc mondataim, "azért jó, hogy van ilyen alkotmánybíró is" címszó alatt: "Más kérdés, hogy a társadalom konvencionális morálja menyire helyes a kritikai morál szemszögéből." És még: "Mint említettem már a többséggel egyetértek abban is, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat az azonos nemű párok számára alkotmányos, mert ők házasságot nem köthetnek, így a házasság alkotmányos védelme nem is terjedhet ki olyan párokra, amelyek nem tartoznak a házasság fogalma extenziójába (terjedelmébe). Ha az Alkotmány a körte alkotmányos védelmét írná elő, az őszibarack körtével azonos védelme nem sérthetné a körte Alkotmányban előírt védelmét. A fentebb felhozott érvek alapján (mint konvencionális erkölcsi szokást, tényként) magam is elfogadom, hogy a házasság mai alkotmányos fogalma nem tartalmazza az azonos neműek tartós és jogilag — akár, mint a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben, személyi állapotként — elismert párkapcsolatát. Ebből viszont az is következik, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolata eleve nem állhat semmilyen kapcsolatban, így ellentétben sem, a házasság alkotmányos védelmével.")

Az AB döntése tehát hangsúlyozza, de alaposan, hogy az azonos neműek számára megteremtett BÉK intézménye egyáltalán nem alkotmányellenes. Most tehát a jogalkotónál és a Parlamentnél a labda: vagyis úgy tűnik, hogy ha a kormány akarja, hamarosan életbe léphet az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvény.

Kapcsolódó hírek, cikkek:

A miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztert, hogy készítsen elő egy új törvényjavaslatot. + LMBT szervezetek tüntetése.

Ónody-Molnár Dóra cikke az AB döntéséről