Új Ptk.: élettársak nem fogadhatják örökbe egymás gyermekét

Ami különösen az azonos nemű szülőket tekintve diszkriminatív, hiszen a heteroszexuális élettársak, ha az általuk nevelt gyerekeknek hivatalosan is a szülei akarnak lenni mindketten, megtehetik, hogy összeházasodnak.

Ha viszont egy nő- vagy férfipár nevel együtt gyereket, akár úgy, hogy együtt vállalták (az elmúlt években nagyon sok nőpár vállalt máris együtt gyermeket, mesterséges megtermékenyítéssel), nem lehetnek mindketten a törvényes szülei. Ami leginkább a gyermek számára rossz: hiszen ő az, akinek a két szülőjéből csak egyet ismer el a jog, ő kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe, ha a biológiai szülője meghal, vagy esetleg ha a pár elválik, az ő öröklési helyzete tisztázatlan...

Bővebben a kormány döntéséről és a mai parlamenti szavazásról: cikk az Origón.

Röviden: az új Ptk. tervezetében benne volt az élettárs gyermeke örökbefogadásának lehetősége. (Bonyolult módon került bele, mert eredetileg nem volt benne, majd MSZP-s képviselők javaslatára beletették, és az illetékes bizottságok, no meg Parlament is elfogadta, hogy benne legyen.) A kormány ezt egy zárószavazás előtti módosítóval kivette a törvénytervezetből, nemrégi hírek szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársainak nyomására (miközben az SZMM volna nálunk az esélyegyenlőségért leginkább felelős minisztérium).

A módosító javaslatokat az alkotmányügyi bizottság egy 337 pontból álló ajánlásba rendezte, így azokról egyetlen gombnyomással lehetett dönteni. Az SZDSZ frakciója azonban külön szavazást kért az ajánlás néhány pontjáról, amelyek megvonták a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők örökbefogadási jogát. A módosítókat 328 képviselő támogatta, 20-an szavaztak ellene (az SZDSZ képviselői mellett az MDF-es Dávid Ibolya, Herényi Károly és Karsai Péter), hatan tartózkodtak.

A legszebb az indoklás: "Az indoklás szerint azért csorbulnak az eredeti tervhez képest az élettársak jogai, hogy a polgári törvénykönyv összhangban legyen a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, időközben elfogadott törvénnyel."

Miközben a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló megbeszélésen (2008 decemberében) az igazságügyminiszter és munkatársai azt mondták jogvédő szervezetek képviselőinek (Háttér, Amnesty International, TASZ, LMBT Szövetség, stb.), hogy az élettárs gyermekének örökbefogadását majd lehetővé teszi az új Ptk.

Tisztelet a három gondolkodó és az egyenlőséget támogató MDF-képviselőnek.

Jobbhanemmondommi az MSZP-nek.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Gyorshír:

199-159-8 arányban megszavazta a Parlament a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.

Nem létező statisztikákra hivatkozik az Igazságügyi Minisztérium

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében 2009. március 17-én 13 órakor tárgyalta a T/8847. számú, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokat. Az előterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium továbbra is ellenezte a névviselési, anyakönyvvezető választási és állampolgársági módosításokat, de a bizottság szocialista tagjai ennek ellenére valamennyi módosítást támogatták, és emberi jogi érveket állítottak szembe a minisztérium fiskális és adminisztratív hivatkozásaival.

Az Alkotmánybíróság határozatáról úgy vélte a bizottság előtt kifejtett véleményében a minisztérium alkotmányügyi „szakértője", Laborcné Balogh Éva, hogy az azonos nemű párok számára elérhető bejegyzett élettársi kapcsolat vonatkozásában „jelentős különbségeket" írt elő a házassághoz képest, amely jelentős távolság megteremtéséhez szükséges a névviselés korlátozása. Amint az közismert, az Alkotmánybíróság éppen ellenkezőleg, úgy érvelt határozatában, hogy mivel a házasság jogintézménye zárt az azonos nemű párok előtt, esetükben nem részesíthető előnyben a házasság, így egy csak meleg jogintézmény akár „majdnem házasság" is lehet.

A bizottsági ülés után kérdésre válaszolva Laborcné Balogh Éva bevallotta, semmilyen leírt, megismerhető nemzetközi kutatási eredménnyel nem rendelkezik a minisztérium arra vonatkozóan, hogy az azonos nemű párok jellemzően ne lakóhelyükön jegyeztetnék be élettársi kapcsolatukat, amint arra a bizottság előtt hivatkozott, csupán annyi történt, hogy körbetelefonáltak néhány külképviseletet, de összesített írásos nyoma ennek a tájékozódásnak sincs. Nem kevésbé tűnik rejtélyesnek az írországi bejegyzett élettársi kapcsolatok statisztikája sem, tekintve, hogy Írországban bejegyzett élettársi kapcsolat egyáltalán nincsen.

A bizottsági ülésen elhangzottak szó szerinti leirata a pride.hu-n olvasható.

Néhány stratégia csendben

A Központi Bizottság világa nevű blogjában azt írja Virág Tamás, hogy "A KB információi szerint néhány melegjogi aktivista azért nem csinált "balhét" (értsd: nem kiabáltak) a bizottsági munka nyilvánosságának részlegessége miatt, mert attól tartottak, a szocialista képviselők és/vagy a kormány képviselője esetleg amiatt nem támogatják a benyújtott módosító indítványokat. A KB megállapítja, hogy ez a stratégia nem vált be, így viszont pártunk és kormányunk képviselői csendben és villámgyorsan szavazhattak le minden "humanizáló" javaslatot."

Amikor egy újságíró olyan kötetlen magánbeszélgetés során szerzett információkat tesz közzé, amelyeket a beszélgető partnere kifejezetten abban a tudatban osztott meg vele, hogy az nem kerül nyilvánosságra, akkor azt nem "A KB információjának" nevezzük, hanem átverésnek. Hogyha pedig mindez oly módon történik, hogy önkényesen emel ki az újságíró egyetlen felmerült megfontolást a hosszabb beszélgetésből, csúsztatásnak.

Egy magánbeszélgetés során valóban megosztottam Virág Tamással azt a dilemmámat, hogy miután nem engedtek be az Alkotmányügyi bizottság február 23-i ülésére szabadúszó újságíróként, a március 16-i ülésre már kénytelen leszek a pride.hu főszerkesztőjének igazolásával jelentkezni, hiába tartom a sajtószabadság korlátozásának, hogy nemcsak az állampolgárokat zárja ki a házszabály a bizottsági ülésekről, de még az újságírók között is válogatnak. Indokom alapvetően az volt, hogy itt és most sokkal fontosabbnak gondolom, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jobbítását célzó módosító indítványok ellen felmerülő minisztériumi érveket megismerjük és ezáltal érdemben vitatni tudjuk, mint hogy a sajtószabadság miatt verjem a tamtamot, amit megtehetek később is, anélkül, hogy azzal fontos muníciótól fosztanám meg a melegjogi érvelést.

A bizottsági ülésen egyedüli melegaktivistaként vettem részt, csak az én beszámolómból értesült a nyilvánosság az előterjesztő hányaveti késéséről és a "csendes" leszavazásokról. Ezt a beszámolót linkelte Virág Tamás is posztjához. Utólag is azt gondolom, hogy indokolt kompromisszumot kötöttem.