Asszony a szószéken
bejegyezte: Huszár Ágnes
2 megjegyzés
Németországban Margot Kässmannt, a hannoveri tartományi püspököt választották meg a huszonötmillió evangélikust tömörítő szervezet, az EKD vezetőjévé. Ezzel a magyar protestáns hierarchiában a zsinatnak megfelelő németországi szervezet élére nő került. Kétszeresen is, hiszen a szervezet világi vezetője is egy nő, a németországi Zöld pártot a Bundestagban képviselő Katrin Göring-Eckardt.
Magyarországi körülmények között nehezen elképzelhető egy olyan jelenet, hogy egy női püspököt, egy elvált (!) asszonyt nagy többséggel válasszanak meg egy protestáns egyház szellemi vezetőjévé. Már csak azért is, mert egyáltalán nincs női püspök. Napjainkban a nagy protestáns egyházak, így a magyarországi református egyház sem értelmezi már fundamentalista módon Pál apostol tiltását: „A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg…" (Pál első levele Timóteushoz, 2, 11-12), nők is végezhetnek teológiát, lehetnek gyülekezeti lelkészek is. Az egyházon belül azonban alig hallatják a hangjukat. Mint Fekete Ágnes református lelkész írja: „A Magyarországi Református Egyházban az alkalmazottak zöme nő, a lelkészek fele nő, a zsinaton azonban két megválasztott nő ül úgy száz fő között, és szinte soha nem szólnak hozzá.” Nem csoda, hogy püspökké sem választottak még egyetlen női lelkészt sem. (Egy női esperesről azonban lehet tudni.)
A németországi püspökasszonyt az első kancellárnő második kormányzási periódusának elején választották a nagy protestáns egyház szellemi vezetőjévé. Egy olyan társadalomban, amely lassan hozzászokik ahhoz, hogy bármely vezetői pozícióban az emberi kvalitások a lényegesek.
Magyarországi körülmények között nehezen elképzelhető egy olyan jelenet, hogy egy női püspököt, egy elvált (!) asszonyt nagy többséggel válasszanak meg egy protestáns egyház szellemi vezetőjévé. Már csak azért is, mert egyáltalán nincs női püspök. Napjainkban a nagy protestáns egyházak, így a magyarországi református egyház sem értelmezi már fundamentalista módon Pál apostol tiltását: „A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg…" (Pál első levele Timóteushoz, 2, 11-12), nők is végezhetnek teológiát, lehetnek gyülekezeti lelkészek is. Az egyházon belül azonban alig hallatják a hangjukat. Mint Fekete Ágnes református lelkész írja: „A Magyarországi Református Egyházban az alkalmazottak zöme nő, a lelkészek fele nő, a zsinaton azonban két megválasztott nő ül úgy száz fő között, és szinte soha nem szólnak hozzá.” Nem csoda, hogy püspökké sem választottak még egyetlen női lelkészt sem. (Egy női esperesről azonban lehet tudni.)
A németországi püspökasszonyt az első kancellárnő második kormányzási periódusának elején választották a nagy protestáns egyház szellemi vezetőjévé. Egy olyan társadalomban, amely lassan hozzászokik ahhoz, hogy bármely vezetői pozícióban az emberi kvalitások a lényegesek.
Címkék: egyházak, Gender, Huszár Ágnes
2 megjegyzés:
Namost ezek után már csak az az egy kérdés lebeg lelki szemeim előtt, hogy ez a társadalom vajon miképp tud együtt élni a bordélyházi prostitúcióval ???
Talán ez is mutatja, mennyire macsó és partiarchális a magyar társadalom. De azt is, hogy a magyar egyházakban csak bólogató hívők vannak, gondolkodók nem, így pl. egyik "történelmi" egyháznak sincsen belső ellenzéke (ami pedig a nyugat-európai katolikusoknak is van, vagy az USA-ban pl. a Catholics for Choice).
Kässmannhoz még annyit, hogy "miatta" az orosz ortodoxok közölték, megszakítják az ökumenikus kapcsolattartást: http://szekularisfigyelo.blog.hu/2009/11/16/parbeszed_orosz_ortodox_modra
Megjegyzés küldése
A megjegyzéseket előzetesen nem moderáljuk (megjelenésük után viszont esetenként igen: lásd moderálási alapelveinket). A megjelenés néhány percet vesz igénybe.
<< Főoldal