Harold Norse (1917-2009)
bejegyezte: Nira
4 megjegyzés
Van az a fura szokásom, hogy elolvasom a lapokban a gyászjelentéseket, akkor is, ha fogalmam sincs, ki az, akiről szólnak, mert ezt valamiképpen az utolsó alkalomnak érzem, hogy megtudjam, legalább utólag, ki volt az illető. Így olvastam Harold Norse-ról nemrég a Guardianben. Beat-költő volt és kicsit mindig a háttérben, a sikeresség/elismerések közelében, ahogy a cikkből kiderül -- de azért mindig kimaradt valahogyan az igazi sikerből. Nem tudom elhelyezni az amerikai költészetben és nem tudom megítélni a verseit sem (kettőt olvastam el, ezekre hivatkozik a cikk), de a kimaradás oka lehet az is, hogy meleg volt, hangsúlyosan és vállaltan meleg.
Valamelyik éjszaka, amikor már nem bírtam a munkámmal haladni, gyorsan lefordítottam a két hivatkozott versét, hétvégi olvasnivalónak.
Az elsőről azt írják, hogy olyan maszkulinitás-stúdiumvers, anti-maszkulinitásvers; a második meg csak szép, nápolyi barangolásáról szól, ötvözi a klasszikus formaszeretetet és a laza csevegést, ahogy a benne szereplő garázs olajos rumlijában is ott van egy klasszikus fríz.
1.
Nem vagyok férfi
Nem vagyok férfi, nem vagyok kenyérkereső, családfenntartó, vásárlóerő.
Pattanásos a bőröm, kicsi a farkam.
Nem vagyok férfi. Nem szeretem a focit, a bokszot és a kocsikat.
Szeretem kifejezni az érzéseimet. Még át is szoktam ölelni a barátaimat.
Nem vagyok férfi. Nem játszom el a nekem szánt szerepet, üzenhet bármit
a Madison Avenue, a Playboy, Hollywood és Oliver Cromwell,
nem a tévé alakítja, hogy viselkedem.
Nem vagyok férfi. Egyszer lelőttem egy mókust, de megesküdtem,
hogy ilyet nem teszek soha többé. Nem ölök. Nem eszem húst. Rosszul vagyok a vértől.
A virágokat szeretem.
Nem vagyok férfi. Nem voltam katona, inkább börtönben ültem. Nem ütök vissza, amikor az igazi férfiak megvernek és lebuziznak. Nem szeretem az erőszakot.
Nem vagyok férfi. Nem erőszakoltam meg nőt. Nem utálom a feketéket.
Nem érzékenyít el a zászlólengetés. Nem hiszem azt, hogy Amerikát
szeretni vagy elhagyni kell. Én inkább nevetek rajta.
Nem vagyok férfi. Nem volt még tripperem.
Nem vagyok férfi. Nem a Playboy a kedvenc lapom.
Nem vagyok férfi. Sírok, ha bánatom van.
Nem vagyok férfi. Nem érzem magam többnek a nőknél.
Nem vagyok férfi. Nem hordok fecskét.
Nem vagyok férfi. Verseket írok.
Nem vagyok férfi. A békéről és a szeretetről meditálok.
Nem vagyok férfi. Nem akarlak megsemmisíteni.
2.
Ezt itt találtam:
http://www.abalonemoon.com/norse.html
Klasszikus fríz egy garázsban
Ballagtam a városban bús barna nagykövetségek
paloták és tuják között
balkonládákban növesztett pálmafák alatt
a meleg szinte
tapintható volt
gyerekek követtek rosszcsontkodó
bűnös arccal
americano tengerészeket
- nerval jutott az eszembe tends-moi le pausilippe
et la mer d'Italie meg hogy egy
hegyen lakom a posillipón egy gengszter
táncterme alatt
sok tengelicével
a nápolyi öbölben
egy kőkunyhóban
tufabarlangok fölött amelyekbe a tenger
betört telente édes gerardom
száz év alatt
csak nagyobb lett a pusztítás
a torony omlik, a nap sötét
kétségbeejtő a hangszóró megfojt mindent
madarakat sziklákat barlangokat
minden gengszterek kezén
de én jól elálmodozom
ennyi szépséges pusztuláson
mentem gyúlékony sikátorokban tele mosott ruhával
sárga tökkel az ablakokban
omladozó kőfalak, háború nyomai között
az emberi romlottság
milyen súlyos és reménytelen, nevetnem kell
amikor olajoskannák és zsíros rongyok
kerekek, tengelyek között egy garázsban hirtelen
egy klasszikus fríz meztelen figuráit
pillantottam meg
egy szétberhelt autó
alkatrészei között!
tökéletes! és milyen fura! ez a garázs
elnyelt egy szarkofágot!
a szerelőt aki nyugodtan szórja
a festéket
egy autó lökhárítójára,
lapithák és kentaurok nézik figyelmesen!
hogy árad
a nemgondolkodó hús!
az őszinte combok! afrodité
szeme!
a földközi térség mítosza
volt abban a garázsban
ahol az izmos barna ifjak nem láttak semmi szokatlant
munkájuk közben
halott hősök és istenek között
de én láttam, ott volt hermész
a földön egy olajfolt szivárványában
ott tükröződött
és szibilla vad haja
bugyogott kifelé a sok szó a száján
súlyosan csak aztán belefulladt mind
az autók zúgásába
Valamelyik éjszaka, amikor már nem bírtam a munkámmal haladni, gyorsan lefordítottam a két hivatkozott versét, hétvégi olvasnivalónak.
Az elsőről azt írják, hogy olyan maszkulinitás-stúdiumvers, anti-maszkulinitásvers; a második meg csak szép, nápolyi barangolásáról szól, ötvözi a klasszikus formaszeretetet és a laza csevegést, ahogy a benne szereplő garázs olajos rumlijában is ott van egy klasszikus fríz.
1.
Nem vagyok férfi
Nem vagyok férfi, nem vagyok kenyérkereső, családfenntartó, vásárlóerő.
Pattanásos a bőröm, kicsi a farkam.
Nem vagyok férfi. Nem szeretem a focit, a bokszot és a kocsikat.
Szeretem kifejezni az érzéseimet. Még át is szoktam ölelni a barátaimat.
Nem vagyok férfi. Nem játszom el a nekem szánt szerepet, üzenhet bármit
a Madison Avenue, a Playboy, Hollywood és Oliver Cromwell,
nem a tévé alakítja, hogy viselkedem.
Nem vagyok férfi. Egyszer lelőttem egy mókust, de megesküdtem,
hogy ilyet nem teszek soha többé. Nem ölök. Nem eszem húst. Rosszul vagyok a vértől.
A virágokat szeretem.
Nem vagyok férfi. Nem voltam katona, inkább börtönben ültem. Nem ütök vissza, amikor az igazi férfiak megvernek és lebuziznak. Nem szeretem az erőszakot.
Nem vagyok férfi. Nem erőszakoltam meg nőt. Nem utálom a feketéket.
Nem érzékenyít el a zászlólengetés. Nem hiszem azt, hogy Amerikát
szeretni vagy elhagyni kell. Én inkább nevetek rajta.
Nem vagyok férfi. Nem volt még tripperem.
Nem vagyok férfi. Nem a Playboy a kedvenc lapom.
Nem vagyok férfi. Sírok, ha bánatom van.
Nem vagyok férfi. Nem érzem magam többnek a nőknél.
Nem vagyok férfi. Nem hordok fecskét.
Nem vagyok férfi. Verseket írok.
Nem vagyok férfi. A békéről és a szeretetről meditálok.
Nem vagyok férfi. Nem akarlak megsemmisíteni.
2.
Ezt itt találtam:
http://www.abalonemoon.com/norse.html
Klasszikus fríz egy garázsban
Ballagtam a városban bús barna nagykövetségek
paloták és tuják között
balkonládákban növesztett pálmafák alatt
a meleg szinte
tapintható volt
gyerekek követtek rosszcsontkodó
bűnös arccal
americano tengerészeket
- nerval jutott az eszembe tends-moi le pausilippe
et la mer d'Italie meg hogy egy
hegyen lakom a posillipón egy gengszter
táncterme alatt
sok tengelicével
a nápolyi öbölben
egy kőkunyhóban
tufabarlangok fölött amelyekbe a tenger
betört telente édes gerardom
száz év alatt
csak nagyobb lett a pusztítás
a torony omlik, a nap sötét
kétségbeejtő a hangszóró megfojt mindent
madarakat sziklákat barlangokat
minden gengszterek kezén
de én jól elálmodozom
ennyi szépséges pusztuláson
mentem gyúlékony sikátorokban tele mosott ruhával
sárga tökkel az ablakokban
omladozó kőfalak, háború nyomai között
az emberi romlottság
milyen súlyos és reménytelen, nevetnem kell
amikor olajoskannák és zsíros rongyok
kerekek, tengelyek között egy garázsban hirtelen
egy klasszikus fríz meztelen figuráit
pillantottam meg
egy szétberhelt autó
alkatrészei között!
tökéletes! és milyen fura! ez a garázs
elnyelt egy szarkofágot!
a szerelőt aki nyugodtan szórja
a festéket
egy autó lökhárítójára,
lapithák és kentaurok nézik figyelmesen!
hogy árad
a nemgondolkodó hús!
az őszinte combok! afrodité
szeme!
a földközi térség mítosza
volt abban a garázsban
ahol az izmos barna ifjak nem láttak semmi szokatlant
munkájuk közben
halott hősök és istenek között
de én láttam, ott volt hermész
a földön egy olajfolt szivárványában
ott tükröződött
és szibilla vad haja
bugyogott kifelé a sok szó a száján
súlyosan csak aztán belefulladt mind
az autók zúgásába
4 megjegyzés:
nekem tetszik
ezek nagyon szépek. a fordítás is. köszönöm, hogy megosztottad
Kedves hozzászólók!Szívesen olvastam volna arról,mi tetszik Önöknek elsősorban a Nem vagyok férfi című versben,(pláne arról,roth,mi benne a szép),illetve arról,hogy a bejegyzés szerkesztője miért tartja fontosnak,közzétételre méltónak az említett verset.Kerestem benne a jambikus pentametereket,daktilusokat és spondeusokat,egy icipici strukturáltságot,rímeket,alliterációkat,józsefattilai magasságokban szárnyaló metaforákat(később alábbadtam),illetve az egész versen végighúzódó lebilincselő allegóriát.Csupán valami költőit.És mit találtam?Semmit.Marad a mondanivaló.
Figyelembe véve a költő (hím)nemét,a cím már önmagában is nagyon érdekes:Nem vagyok férfi.A versben aztán sorra veszi azokat a dolgokat amelyeket csinál,vagy éppen nem csinál,amelyek jellemzőek rá,vagy éppen nem,és amelyek miatt a társadalom,vagy annak egy része,nem tekinti őt férfinak.A címet alkotó patetikus - gyanítom, az itt blogolók számára inkább fennkölt - mondatot jó gyakran elismétli - a hatás fokozása érdekében.A felsorolás túlnyomórészt olyan elemeket tartalmaz,melyek humánus emberek számára elítélendőek,elfogadhatatlanok,úgy állítva be,hogy ezek "úgy általában" a férfi és a férfitársadalom jellemzői.Ez az első hiba:mert ez így csupán ostoba általánosítás.Általánosító kijelentést favorizálni egy olyan blogban,ahol folyton a sztereotípiák ellen emelik fel a szavukat valójában - foci nyelven szólva - egy jó nagy öngól.Ha értik.A másik - rejtett - üzenet a nők szerepe:meg sincsenek említve,ami azt sugallja,ők felül- és kívülállnak ezeken az inhumán dolgokon(és ezáltal a férfiakon?).A cím is erősíti ezt a gondolatot,hiszen ha a művészúr úgy gondolná,ezek az állítások nőkre is igazak,akkor Nem vagyok ember lenne a címe a versnek.Itt megint visszaüt a költő általánosítása,mert olyan jellemzőket is bevesz felsorolásába,mely a nőkre is jellemzőek.Ugyanúgy vásárlóerők,a média őket is ugyanúgy befolyásolja (max a Playboyt Cosmopolitannal,vagy Nők Lapjával kell helyettesíteni),állatokat is ölnek(nagyanyáim,anyám minden szívfájadalom nélkül vágtak le csirkét,töltöttek hurkát),húst is esznek,börtönbe is kerülnek(és nem ártatlanul,a férfitársadalom bosszúja miatt),buziznak (vagy kurváznak)le másokat és van köztük rasszista, antiszemita is bőven.A pattanások emlegetése meg kimondottan zavaros,hiszen a férfiak bőre pattanásosabb.Mindemellett a feminista gondolkodásmód számára oly kényelmetlen női felelősségvállalás kérdése is problematikus, hiszen a vers által nyújtott férfikép kialakításában a nőknek is óriási szerepük van,akik bizony az ilyen férfitípust favorizálják.Gyakori női vélemény,hogy az igazi férfinak vissza kell ütnie,mert hogy védi meg a nőt,ha még magát sem tudja?Az igazi férfinak van pénze,jó verdája és hát a farka is érjen el bizonyos méretet.De további gond is van a női szerepekkel a műben:hiányzik az eszményi férfikép elutasításának ünnepélyessége,ahogy írtam,sokkal inkább patetikus a hangvétel,úgy néz ki a költő,mint aki szomorkodik a "kiutasításon".Ebből kifolyólag van egy olyan ha-ló-nincs-a-szamár-is-jó-érzete az írásnak,azaz,hogy "ők kitagadtak,hát jobbhíján veletek vagyok,nincs más választásom,a ti szátok íze szerint írok".Engem ez nőként biztos sértene.De individuális szinten is találok kivetnivalót:konkrétan a "nem játszom el a nekem szánt szerepet (...) nem a tévé alakítja,hogy viselkedem" résszel van gondom.Ez úgy hangzik,mintha lennék én,a nagy individuál,míg velem szemben van a nagy,mozgó,arctalan,személytelen,egyéniség nélküli massza.Ez szimpla beképzeltség,szerintem, egy magát a többieknél többre nem értékelő ember nem mond ilyet.Szóval Mr Norse is megrúgta a maga kis öngólocskáját.
És végül – a tárgyilagosság kedvéért – álljon itt a vers „ha-én-írtam-volna” átirata.
Férfi vagyok
Férfi vagyok.Nem vagyok kenyérkereső,nem vagyok családfenntartó,viszont vásárlóerő vagyok.
Pattanásos a bőröm,a farkam méretével nincs gond.
Férfi vagyok. Szeretem a focit, utálom a bokszot, utálom az autókat. Nincs is. Jogsim sincs. És akkor sem lesz, ha mással nem lehet barátnőt szerezni.
Gyűlölöm kifejezni az érzéseimet. De azért néha átölelem a barátaimat.
Férfi vagyok. Nem játszom el a nekem szánt szerepet, üzenhet bármit az Árkád, a Pláza, a Playboy, a Győzike-show, mutathat bármit a feminizált férfiminta, nem a tévé alakítja, hogy viselkedem.
Férfi vagyok. SOSEM ÖLTEM ÁLLATOT, és még esküdöznöm sem kellett emiatt. Férfi vagyok. NEM ÖLÖK. Eszem húst. Nem vagyok rosszul a vértől, de nem oltok ki életet.
A virágok nem zavarnak.
Férfi vagyok. Voltam katona, de börtönben még nem ültem (és nem azért, mert a férfiak mindig megússzák). Visszaütök, ha megütnek, de ha lebuziznak csak nevetek. Nem szeretem az erőszakot.
Férfi vagyok. NEM ERŐSZAKOLTAM MEG NŐT. Nem utálom a feketéket, sem a cigányokat, sem a zsidókat, sem a buzikat. Mégis férfi vagyok.
Nem érzékenyít el a zászlólengetés. Nem hiszem,hogy Magyarországot szeretni vagy elhagyni kell. Inkább sírok emiatt.
Férfi vagyok. Nem volt még tripperem.
Férfi vagyok. Nem a Playboy a kedvenc lapom.
Férfi vagyok. Nem sírok.
Férfi vagyok. Nem érzem magam többnek a nőknél. Sem senkinél. DE KEVESEBBNEK SEM.
Férfi vagyok. Hordok fecskét.
Férfi vagyok. Verseket írok.
Férfi vagyok. A békét és szeretetet jó dolognak tartom.
Férfi vagyok. Nem akarlak megsemmisíteni. És egyetlen élőlényt sem.
És nem mellesleg: ennek a versnek, ezzel a címmel még lehetne pár milliárd változata, bebizonyítva,mennyire nem reális a költő által megrajzolt kép, leleplezve az írás tényleges szándékát: egy embercsoport sárbatiprása hazugságokkal,csak mert egyes tagjai megsértették valakinek az önérzetét.Ez nagyon primitív dolog,és meglehetősen sekélyes gondolkodásmódra vall.Lehet,jobb lett volna mégis tévét néznie …
Megjegyzés küldése
A megjegyzéseket előzetesen nem moderáljuk (megjelenésük után viszont esetenként igen: lásd moderálási alapelveinket). A megjelenés néhány percet vesz igénybe.
<< Főoldal